Volt pap képviseli Kadhafit az ENSZ-ben
Mivel az eddigi líbiai ENSZ-képviselők nem kapnak USA-vízumot (beutazási engedélyt), a nicaraguai kormányzat sietett segítségükre. Ajánlatukra Kadhafi Miguel D’Escoto Brockmann volt nicaraguai diplomatát bízta meg kormánya ENSZ-képviseletével. A hetvennyolc éves D’Escoto felfüggesztett katolikus pap, a nicaraguai marxista Ortega-kormány egykori külügyminisztere volt. (KNA)
Tripoliban egyre fogy az élelmiszer
Az olasz Caritas továbbra is támogatja az észak-afrikai háború és következményei által sújtott lakosságot. A legnagyobb gondot Líbia okozza: Tripoliban egyre fogy az élelmiszer– és benzintartalék. A helyi egyház azonban tovább folytatja munkáját, főleg a szerzetesnőknek köszönhetően, akik a nehézségek ellenére Bengáziban is jelen vannak. (VR)
Tuniszi érsek reménye
Maroun Lahham tuniszi katolikus érsek (jordániai születésű palesztin) (képünkön) reméli, hogy országa lesz az első észak-afrikai arab ország, ahol demokratikus politikai rendszer valósulhat meg a júliusi választások után. A tunisziak nem fanatikus, hanem mérsékelt gondolkodású muzulmánok. A forradalomig hatalmas korrupció uralkodott az országban. Egy példa: az elmenekült Beni Ali elnök felesége az ország gazdaságának negyven százalékát felügyelte. A gazdaság most romokban hever, főleg az idegenforgalom szünetelése miatt, mely 450 ezer fiatalnak adott munkát. A nyugati világ líbiai beavatkozása a gyarmatosítás emlékét eleveníti fel. Vigyázni kell, hogy a felkelés ne forduljon a nyugatiak ellen. (KNA)
Püspökök a líbiai akció befejezéséért
Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki konferencia elnöke március 29-én a NATO-bombázás mielőbbi befejezéséért és a diplomáciai megoldásért emelt szót. Stefan Ackermann püspök, a német Iustitia et Pax bizottság elnöke a katonai akció korlátozását és annak megakadályozását szorgalmazta, hogy Líbiában az erőszak kiterjedjen. – A Maghreb-övezet katolikus püspökei nyomatékosan diplomáciai megoldást követelnek. „A háború semmit sem old meg, és – ha egyszer kitört – ellenőrizhetetlen, mint egy nukleáris robbanás” – vélik. – Első áldozatai mindig a szegények és a gyengék. Ráadásul az arab világ „keresztes háborúként” értékeli, ezért elkerülhetetlenül visszahat a keresztény-muzulmán viszonyra. (KAP)
A laicitás az iszlám világban
Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke a „pogányok udvara” kezdeményezéssel kapcsolatban arról nyilatkozott, hogy a laicitás kérdése minden bizonnyal az iszlám teokratikus országokban is aktuálissá válik majd a jövőben. A teokratikus országokban ugyanis egyfajta belső, spirituális, vallási és egyben kulturális kiüresedés következik be, amikor a nép meg kíván szabadulni az olyan államformától, amelyben a világi hatalom forrásának az adott kultúra istenét tekintik. A bíboros annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben a nyugati országoknak is lehetőségük lesz a további töprengésre a laicitás témájáról, amely a hívők és a nem hívők közötti párbeszéd egyik alapvető kérdése. (VR)
A Szentszék a london i konferencián
Antonio Mennini érsek, apostoli nuncius megfigyelőként március 29-én jelen volt a Londonban tartott tanácskozáson. Harmincöt ország külügyminiszterei gyűltek össze, hogy megvitassák a Líbia elleni katonai műveletek kérdését. (VR)
Vallásszabadság a diktatúrában
A sokáig békés, de ma már forrongó Szíriában, melynek tizenhétmillió lakosából háromnegyed rész szunnita muzulmán, nem államvallás az iszlám. Az 1963 óta hatalmon lévő arab nacionalista Baath párt diktatórikus gyakorlatot folytat: minden eddigi helyi felkelést brutálisan levert, de viszonylagos vallásszabadságot biztosít. A keresztények a lakosság mintegy tizedét teszik ki. A radikális iszlamisták társadalmi ereje gyenge, és nincs pártjuk sem. Kérdés, hogy Baschar al-Asszad elnök, aki apjától „örökölte” hatalmát, azzal, hogy elbocsátotta kormányát, és más engedményeket tett, meg tudja-e őrizni diktatórikus rendszerét? (KNA)
Halálbűntetés hitoktatásért?
Szaud-Arábiában egy eritreai keresztényt, Mussie Eyobot még február 12-én börtönbe vetettek, mert hitoktatást tartott az eritreai követség munkatársainak. Az ország törvényei szerint halálbüntetés várhat rá. (Zenit)
