Pünkösd szombatján viszont egész nap esett az eső, kezdetben csak szemerkélt, később viszont zuhogó esővé sűrűsödött az „égi áldás”, így a zarándokok körében igencsak elkelt az esernyő és a vízhatlan esőkabát. És a lelkierő: kitartani a zivataros időben is.
„Nekünk össze kell fognunk! Mert nem vette le rólunk a kezét a Magyarok Nagyasszonya!” – biztatta hallgatóságát Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, az idei csíksomlyói búcsú ünnepi szónoka. A bátorításra pedig nagy szükség volt, hiszen a főpásztor beszédének első részében számos olyan problémára mutatott rá, amely hívőket és nem hívőket, magyarokat és más nemzetiségűeket egyaránt érint. „Most sokan csak azt érzik, hogy gazdasági válság van, hogy drágább lesz minden – fogalmazott. – Ezt mindenki érzi. Akik mélyebben látnak, azt mondják, erkölcsi válságban vagyunk. De még mélyebbre kell tekintenünk, mert az erkölcs nem áll meg önmagában. Támaszt kíván…” A szónok ezután hangsúlyozta, hogy a pénzimádat olyan bűn, amelyből a legnehezebb felállni. Az erkölcsi válságot a családok ellehetetlenítésével és a liberális eszmék terjedésével példázta. „Föl kell ébrednünk, mert a családokat, fiataljainkat tudatosan rontják meg” – figyelmeztetett Bábel érsek, utalva az abortusz, a kábítószer és a prostitúció okozta problémákra. Természetesen van jövő, és van megújulás is, ezt pedig a gyulafehérvári főegyházmegye millenniumának mottójával, egyben az idei pünkösdi búcsú jelmondatával érzékeltette: Krisztussal ezer esztendeig (Jel 20,4). Nagyszerű „kétértelműséget” hordoz e szó, mondta az érsek, hiszen nemcsak a múltba, hanem a jövőbe is tekint.
Bábel Balázs egyébként nem véletlenül volt az idei búcsú ünnepi meghívottja. Amint azt a szertartás elején Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elmondta, az erdélyi egyházmegye alapításától kezdve a kalocsai érsekség fennhatósága alá tartozott, ez a viszony csak a román konkordátummal – gyakorlatilag az impériumváltással – szűnt meg. „Éppen ezért méltó és igazságos volt, hogy az az érsek jöjjön el hozzánk és hirdesse az igét, akihez tartoztak az erdélyi hívek, az erdélyi püspökség, az ezeréves történelem kilenctized részében… – fogalmazott Jakubinyi György. Ezután köszönetet mondott a ferences szerzeteseknek, hogy immár közel hétszáz éve őrzik a somlyói szentélyt. A kegytemplomhoz vezető Szék útját péntek estétől már lezárták, a buszoknak lent a városban biztosítottak parkolási lehetőséget. A tömeg szombaton reggel kezdett özönleni a Somlyó-hegy irányába, nem törődve a szakadó esővel. A székely falvakból érkező csoportok keresztaljákba szerveződve, a magyarországi és külföldi turistacsoportok vezetőjük mögé sorakozva vágtak neki a hegynek. Gyergyóalfalunak idén is – mint minden esztendőben – kivételes helyet biztosítottak: ők a papi méltóságok után közvetlenül érkezhettek a mise helyszínére, a Kis- és Nagy-Somlyó közti Nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. Ennek történeti okai vannak, és a csíksomlyói búcsú eredetével függ össze.
Amikor ugyanis 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal próbálta Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius hitre téríteni, a székelyek – István gyergyóalfalvi pap vezetésével – fegyvert fogtak hitük védelmére. A találkozó pünkösd szombatján, Csíksomlyón volt, ahol a Boldogságos Szűz Mária segítségét kérték – és meg is nyerték a csatát a fejedelem hadaival szemben. Ezután fogadalmat tettek, hogy minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt a hagyományt tartják ma is.
A zarándokok közül sokan gyalog érkeztek, néhányan fogadalomból, mások évről évre gyalog jönnek a búcsúba. Egy pécsi fiatalember például Mariazellből indulva gyalogosan jutott el Csíksomlyóra, két hónap alatt összesen ezernégyszáz kilométernyi utat tett meg. Bevallása szerint eddig háromszor tette meg az El Caminót, a Santiago de Compostellába vezető zarándokutat, és mindenhol szívesen fogadták. A közelebbi székelyföldi települések esetében nem ritka a gyalogos zarándoklat, de a Csángóföldről is érkeztek gyalogosok.
Budapestről különvonat indult a búcsús zarándokok szállítására. A magyar koronás címerrel díszített Nohab-mozdony vontatta különvonat, a „Székely gyors” pénteken reggel indult Budapestről. A vonattal érkező zarándokokat este a felcsíki községekben, Csíkszentdomokoson, Csíkkarcfalván, Csíkdánfalván, Csíkrákoson és Madéfalván helyezték el. A szombati búcsús program után vasárnap Gyimesbükk felé indult a vonat, az ezeréves határhoz. Az idei búcsú a vásárosok visszaszorításában változást jelentett az eddigi gyakorlathoz képest. Csíkszereda önkormányzata megtiltotta az utcán való árusítást, és csakis az udvarokról, a kapualjakból engedélyezték a különböző portékák, búcsús vásárfiák forgalmazását. Idén első alkalommal vett részt az Új Ember Kiadó saját sátorral a búcsún, a könyvesstand számára alkalmas helyszínt a Jakab Antal Tanulmányi Ház biztosította.
