Fotó: Merényi Zita
Az eseményen részt vett Bíró László tábori püspök és Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnöke is. A konferenciát Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg, majd Szabadhegÿ Kristóf, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket. A máltai lovagrend jelmondata így szól: „Tuitio fidei et obsequium pauperum – A hit védelme és a szegények szolgálata.” Ez a kettő elválaszthatatlan, a hit védelméhez tudatosságra és tettrekészségre is szükség van. A konferencia egy több részből álló sorozat első állomása volt, a jövőben a család, az oktatás, a média és a gazdaság témáját fogják tüzetesebben megvizsgálni.
Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az ispotályosok fegyvert fogtak, nem egy szerzetesrend kapott felhatalmazást a harcra. A lovagok feladata a hit védelmezőjeként a keresztény helyek megvédése lett. Napjainkban más veszélyek fenyegetik a kereszténységet és így a Katolikus Egyházat is. Az Egyháznak rá kell mutatnia az emberi személy lényegére, amelynek jelentőségét a kereszténység ismerte fel a legjobban. Az idők jeleit figyelembe véve emellett azt is látnunk kell, hogy a keresztény történelemszemlélet szerint Isten a történelem ura.
Bíró László tábori püspök szerint egy „kidőlő fa nagyobb zajt csap, mint egy egész erdő növekedése”. Ma a különféle együttélési formákat tartják pozitívnak, a családot a tradicionális jelzővel illetve bírálják, és nem beszélnek annak öröméről. Nekünk az erdő növekedésének hangját kell meghallanunk. Ha mindig a krízisről beszélünk, azzal magunk is megerősítjük a család hanyatlását.
„Család, mit mondasz magadról? Keresztény család, ki vagy te?” – teszi fel a kérdést Szent II. János Pál pápa. A család és az Egyház között megfelelések vannak: mindkettő ugyanabból a forrásból fakad. A család egy kis Egyház, az Egyház pedig egy nagy család. Sem az Egyház, sem a társadalom nem létezhet családok nélkül: a család öröme az egész társadalom öröme. Az Egyháznak fel kell fedeznie a családot, erre kell építenie evangelizációját. Ennek részeként az is fontos lépés lenne, ha a jövőben a jegyesoktatás nemcsak az esküvőre készítene fel, hanem a házasságra is.
Tokár Imre P. János OFM szerint a keresztény hit akkor jelentkezik teljes hatásában, amikor válságos időszakot élünk meg. Az utóbbi években több önkormányzat is jelezte, hogy szívesen átadná iskoláját az Egyháznak. Magyarországon lelki megújulásra van szükség, ebben szerepet vállal az a keresztény oktatás is, amely az emberi szívre hatva a személy fontosságát és a teremtett világ iránti felelősséget helyezi előtérbe.
Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke a keresztény szervezetek kihívásairól szólva kiemelte, hogy Szent László uralkodásának fontos eleme volt az egyházszervezés. A KÉSZ ma is a Szent László által megerősített elvek mentén építkezik. Szikora József, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője szerint a Katolikus Egyház feladata Isten Igéjének hirdetése, a liturgia végzése és a szeretetszolgálat. A média egyik útja az, hogy tudósít az Egyház e tevékenységeiről. „A média szóra és tettre szeretne serkenteni, feladata a szó szoros értelmében vett közszolgálat.” Baritz Sarolta Laura OP a keresztény gazdasági elveket ismertette. Mint elmondta, Szent László is így építette fel gazdaságpolitikáját, jellemzője az „erkölcsre épülő szakértelem” volt. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója egy történelmi tablót vázolt fel Szent István korától egészen Szent László és Könyves Kálmán uralkodásáig, míg Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője a keresztes háborúk okaira mutatott rá.
Dénes Zoltán, a Debreceni Egyetem címzetes docense Szent László tiszteletéről és a Szent László-év létrejöttéről beszélt, majd a konferencia végén Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott zárszót. Mint kiemelte, az egész Kárpát-medence keresztény örökségéért felelősek vagyunk. Az erkölcs a lélek egészsége, a hívő és erkölcsös ember pedig Isten szövetségese. Szent István – a szegletkő – és Szent László – a bástya – tevékenysége arra mutat rá, hogy a magyar ember képes az erkölcsös életre.
