A jelenlegi pápát, XVI. Benedeket VI. Pál nevezte ki München érsekévé, és „a teológia kiemelkedő mesterének” nevezte. Sokak szerint nagy lelki rokonság van a két pápa között, akiket a teológia iránti szereteten túl egybekapcsol tapintatos, töprengő és tartózkodó alaptermészetük is. A Szentatyát erre a 17. olaszországi útjára elkísérte Gianni Letta miniszterelnök-helyettes. A bresciai katonai repülőtérről első útja a várostól tíz kilométerre fekvő Botticino Serába vezetett. Itt nyugszanak Szent Arcangelo Tadini földi maradványai, akit ez év áprilisában avatott szentté. Arcangelo Tadini életét XIII. Leó nagy társadalmi enciklikája, a Rerum novarum eszméinek megvalósítására szentelte. A látogatás fénypontja a város VI. Pálról elnevezett főterén bemutatott ünnepi szentmise volt. Homíliáját a Szentatya VI. Pál, a nagy műveltségű és lelkipásztor pápa alakjának szentelte. Az egyház konkrét spirituális szervezet, amely kiterjeszti térben és időben Krisztus áldozatát. Ez az áldozat foglalja egységbe Isten Fiának az emberiség iránti teljes szeretetét. Ezt az egyházat szerette szenvedélyesen VI. Pál. Az egyház – folytatta a Szentatya –, legyen szegény és szabad, hogy szólni tudjon a mai kor emberéhez. Ez volt a II. vatikáni zsinat legfőbb törekvése is, és ennek felel meg VI. Pál egyházzal kapcsolatos eszmélődése. Ezzel foglalkozik 1964-ben megjelent első enciklikája, az Ecclesiam suam. VI. Pál tanításában értékes útmutatást találunk a jelen olyan kihívásaival szemben is, mint a gazdasági válság, az emigráció, a fiatalok nevelése – mondta végül a Szentatya. Ugyanakkor Montini pápa minden lehető alkalommal emlékeztetett a szemlélődés elsőbbségére, vagyis arra, hogy az emberi életben Istennek kell biztosítani az első helyet. Délután a pápa Giovanni Battista Montini szülőfalujában, Concesióban felkereste a Szent Antal plébániát. Még ma is őrzik azt a keresztelőkutat, ahol a későbbi pápát megkeresztelték. Itt a keresztség fontosságáról szólt XVI. Benedek. Ez az a szentség, amely által a halál misztériuma és Krisztus feltámadása átöröklődik követőibe, és megkezdődik a Krisztussal való szeretetközösség kapcsolata. Hogyan élem meg a saját megkereszteltségemet? – tette fel a kérdést. A mai világban az a kísértés áll előttünk, hogy a hitet olyan bilincsnek érezzük, amelytől meg kell szabadulni. Ezért az ember azt gondolja: elegendő a gazdasági és társadalmi élet, hogy választ adjunk az emberi szív vágyaira. Ám az ember csak akkor igazán boldog, ha megtalálja a világosságot, amely értelmet ad életének. Ez a világosság a Krisztusba vetett hit, ajándék, amelyet a keresztségben kapunk meg, és amelyet állandóan újra fel kell fedezni, hogy átadhassuk másoknak. Concesióban a Szentatya megáldotta a VI. Pál Intézet új épületét, amelyben elhelyezték VI. Pál hagyatékát: dokumentumok százait és a pápa személyes könyvtárát. Az intézetben a pápa átadta a Montini tiszteletére alapított díjat a Sources Chrétiennes (keresztény források) című francia patrisztikai könyvsorozat kiadójának, azzal az indoklással, hogy kötetei hozzájárulnak a keresztény hagyomány megértéséhez. VI. Pál „a fiatalok idős barátjának” nevezte magát. Képes volt osztozni gondjaikban, örömeikben. XVI. Benedek emlékeztetett arra is, hogy elődjét gyakran nem értették meg, sőt, több alkalommal az akkori uralkodó kulturális mozgalmak szembe is szálltak vele. Bár fizikailag törékeny volt, de lélekben szilárdan és ingadozás nélkül vezette az egyházat.
