Általánosnak tekinthető vészkorszakban élünk, hangzott el, de mindenképpen vészhelyzetben, amikor a keresztény értelmiségnek – ha annak tartja magát – hallatnia kell a hangját. 2009-ben húszéves fennállását ünnepli a szövetség, s erre az évre nem véletlenül hirdették meg a következő jelmondatot: A jövő – a kis emberek koalíciója. A magyar társadalomnak ugyanis újra kell szerveződnie, s ezt alulról, az úgynevezett kis emberek körében kell kezdeni. Az ő összefogásuktól remélhető a felső vagy hatalmi politikával és akarattal szemben a társadalom valóban demokratikus, erkölcsös – a keresztény szellemiséget tükröző – újjászervezése.
Mi lehet ennek a gyakorlati útja? Osztie Zoltán emlékeztetett rá, számos településen – elsősorban a kisebb, vidéki helyeken – az önkormányzati életben a KÉSZ meghatározó szerepet tölt be. Mintegy kilencezer civil szervezet működik Magyarországon, s ezek révén kell megindulnia az önszerveződésnek, hogy a civil társadalom valóban részt vehessen az ország sorsának alakításában, s ne legyen kiszolgáltatva a neoliberális politikának. A szövetség az ország állapotával kapcsolatban kijelenti: helyre kell állítani az erkölcsi rendet, ami az Istenhez aló visszatérést jelenti. Gödörben van az ország, s ebben a helyzetben a civil társadalomnak hallatnia kell a hangját, sőt, a változásokra vonatkozó követeléseket fogalmaz meg a szövetség. „Elvárjuk a közjogi méltóságoktól a határozottabb állásfoglalást, hogy erkölcsi alapokra támaszkodva hatékonyabban lépjenek fel. A magyar állami vezetők élen járnak a felelősség áthárításának gyakorlatában. A politikai színjáték, mely ostobának tekinti a polgárokat, az erkölcsi állapotok további romlásához vezet.”
A közelmúlt magyar történelmének feltárása még mindig nem történt meg, a felelősöket nem nevezték meg. Meg kell teremteni a méltatlan vagy vétkes közszereplők visszahívásának lehetőségét – folytatta Osztie Zoltán. Elengedhetetlen a bírói – független – hatalmi ág tényleges értékének helyreállítása. Szakértelmen alapuló kormányzásra van szükség, – hangsúlyozza a KÉSZ. Ehhez meg kell teremteni a nemzeti egységet, hogy a kiszolgáltatottság és a fönnálló viszonyok elszenvedése helyett igazi társadalmi érdekképviselet jöjjön létre. Végül az értelmiség szerepét emelte ki az elnök a közjó szolgálatában.
A szövetség tiltakozik a parlament előtt álló és a tervek szerint még a mostani ülésszakon elfogadásra beterjesztett polgári törvénykönyv módosítása, annak a házasságra vonatkozó része ellen. Ez ugyanis az azonos neműek élettársi kapcsolatát jogerőre emeli. „Kifejezetten hangsúlyozzuk – szól a KÉSZ nyilatkozata -, hogy a zsidó hagyományokra épülő keresztény értékrend alapján élő emberek számára a házasság mint férfi és nő szövetsége jön létre, megfelelő testi, lelki és szellemi felkészülés után, ami így lehet egy egészséges társadalom élő sejtjét jelentő család alapja. Ennek nyomát sem találjuk a törvény jogi megfogalmazásában.” A családjogi törvény megváltoztatása ellene mond a természeti törvénynek, s a jelen törvénytervezet is – hangsúlyozza a KÉSZ – „az erkölcsi válságot mélyíti társadalmunkban”.
