Veszélyeztetett értékeink (8.): Egri kincsek

Eger neve összefonódott az Egri csillagokkal. A város azonban még mindig tartogat különféle kincseket. A török előtti és utáni korokról, az egri egyházmegye ugyancsak kalandos századairól. Löffler Erzsébet a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója mesélt.

Az egri egyházmegye egyike a legősibbeknek: amelyet még Szent István királyunk alapított. A pontos időpontját nem tudjuk. 1004 és1009 között történhetett. A levéltár őriz egy oklevélmásolatot, amely 1271-ben keletkezett és egy 1261-es dokumentumról készült. Ez az irat már utalást tesz arra, hogy 1009-ben létezett az egyházmegye.

A hajdani püspökség a várdombon volt, ott építették fel az első székesegyházat. A várdombbal szemben szintén van egy domb, amelyet Királyszékének hívnak. A hagyomány szerint Szent István innen kísérte figyelemmel a székesegyház építését.
Az egri püspökség felölelte szinte egész Kelet-Magyarországot, hiszen több vármegyényi hatalmas területet foglalt magába. Ezt a pozícióját a mai napig őrzi, többszöri felosztás után, ma is a legnagyobb egyházmegye.
A tatárjárás Egert sem kímélte. A várdombra épült román kori székesegyházat és a püspökség épületeit feldúlták. Ezután a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá.
A püspökség a XV. században élte fénykorát. Ekkor épült fel a várban a gótikus püspöki palota. Jelenleg itt tekinthető meg a történeti kiállítás.
A XV. század után azonban nehéz idők következtek. Az első csapást, még a törökök megjelenése előtt, a protestantizmus mérte a püspökségre. 1542-ben Perényi Péter lett a várkapitány, aki titokban fölvette a protestáns hitet, és elfoglalta a várat. A protestánsok feldúlták a püspökség épületeit és a székesegyházat. Megsemmisítették a szobrokat, szentképeket. Komoly villongások voltak ekkor az új hit terjesztői és a katolikusok között.
Ezt a nehéz helyzetet tetézte a törökök megjelenése. 1552-ben a katolikus Dobó István volt a kapitány. Dobó és Oláh Miklós püspök látta, hogy a török veszély nem tréfadolog. Ezért megállapodtak abban, hogy az egri püspökség jövedelmét három részre felosztják.
Az egyik részét tartotta meg a püspök, a másik két részt pedig a vár, illetve a katonaság fenntartására használták fel. A püspökség jövedelme így jelentősen megcsappant. A helyzetet súlyosbította, hogy 1596-ig, Eger török kézre kerüléséig a kálvinizmus lett a legerősebb vallási irányzat a városban. A protestantizmus térhódítása és az Oszmán Birodalom terjeszkedése miatt a püspök székhelye Kassára, a káptalané pedig Jászóra került át. A török hódoltság kilencvenegy éve alatt Eger mint püspöki színhely meg is szűnt.
1697-ben sikerült kiűzni a törököt. A püspökök ekkor még Kassán székeltek. Az első püspök, aki visszajött Egerbe Telkessy István volt. A mintegy száz évig tartó török uralom alatt sok minden megsemmisült, átalakult. A keresztény templomokat a törökök átalakították mecsetekké. Fürdőket, dzsámikat építettek. Mindezek ellenére nem sok építészeti emléket hagytak maguk után. A török nagybirtok nem volt örökölhető, ezért a tulajdonosok nem voltak érdekeltek abban, hogy sok pénzt költsenek épületekre.
Így történt, hogy Telkessy püspök egy elnéptelenedett egyházmegyébe és városba költözött vissza. Nem kezdett hozzá a várban a székesegyház és püspöki palota újjáépítéséhez, hanem a Szent Mihály-templomot jelölte ki székesegyházul. A jelenlegi érseki palota északi szárnyát ő építtette. Ide költözött be végül. Szintén az ő nevéhez fűződik a szeminárium alapítása.
Erdődy Gábor követte őt a püspöki székben. Elődjéhez híven ő is sokat tett a városért és az egyházmegyéért is. Az irgalmas rendi szerzeteseket ő hívta Egerbe. Ekkor indult el a jogi képzés a városban.
1744-ben Barkóczy Ferenc lett a püspök. Az ő tervei közt szerepelt az egri egyetem létrehozása. A megvalósítás azonban már utódjára maradt. Eszterházy Károly püspök építette meg végül a líceumot. Megvásárolta hozzá a szükséges felszereléseket, és ragyogó könyvtárat létesített benne. A könyvtár 1793-ban tizenhatezer kötettel nyílt meg – ma százötvenezer könyvvel büszkélkedhet. Sajnos, az egyetem működéséhez szükséges uralkodói engedélyt nem kapta meg. A Ratio Educationis értelmében Mária Terézia, majd II. József nem engedélyezte az egyetem beindulását.
1804-ben az egri egyházmegye területéből kialakították a kassai és a szatmári püspökségeket, Egert pedig érseki, illetve metropolitai rangra emelték. 1827-ben Pyrker János László lett az érsek. Érdekes életút állt már mögötte. Húszévesen lépett be a ciszterci rendbe, ahol később lilienfeldi apát lett, majd szepesi püspök, végül pedig velencei pátriárka. Velencéből hatalmas képgyűjteménnyel érkezett. Ezt a gyűjteményt 1836-ban felajánlotta az épülő Nemzeti Múzeum számára. Pyrker alapozta meg az egri vár kultuszát is, és szívén viselte a könyvtár bővítésének ügyét. Általa került a gyűjteménybe Mozart egyik kézírása, egy levél és a Dante-kódex, az Isteni színjáték 1417-ből származó latin nyelvű fordítása.
Bartakovics Béla, Pyrker utódja szintén különlegességekkel gyarapította a könyvtárat. Mikes Kelemen törökországi leveleit ő vásárolta meg Toldy Ferenctől. Létrehozott egy olyan gyűjteményt is, ahol képek, numizmatikai értékek, régészeti leletek voltak.
1950-ben a gyűjteményt államosították. A tárgyakat a városi múzeumba vitték át. Tulajdonjogilag csak a rendszerváltás után kerültek viszsza az egyházhoz. Most is a vármúzeumban vannak letétként. Az érseki gyűjteményben az érsekség és a káptalan liturgikus tárgyai találhatók. A kiállítás tárgyi anyagát elsősorban azok az iparművészeti szempontból kiemelkedő tárgyak képezik, melyek jó része a fent említett, s így nemcsak művészettörténeti, hanem egyháztörténeti és helytörténeti értékkel is bírnak.
A gyűjtemény kiemelkedő darabjai közé tartoznak Erdődy Gábor miseruhái és palástjai. Az egyik ezek közül Mária Terézia koronázási palástjából készült. Két sarkában az erre a körülményre utaló hímzett latin nyelvű felirat található. Ezenkívül számos értékes kehely, monstrancia, cibórium, szobor, feszület, püspöki és érseki öltözékhez tartozó ruhadarabok láthatók.
A múzeum néhány teremből áll. Ezek őrzik azoknak a ragyogó évszázadoknak az emlékét, amelyek arról tanúskodtak, hogy Eger és az egri egyházmegye számtalanszor született újjá, őrizve gyökereit és múltját.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..