az éjszaka sötét vizéből,
a tüdő még zihálva tátog,
a szív hunyorog még a fénytől,
azt hihetné az újjáéledt,
hiába éledt újjá ismét,
de ott a gyöngy, testben
a lélek,
és nem hagyja,
hogy elveszítsék.
az éjszaka sötét vizéből,
a tüdő még zihálva tátog,
a szív hunyorog még a fénytől,
azt hihetné az újjáéledt,
hiába éledt újjá ismét,
de ott a gyöngy, testben
a lélek,
és nem hagyja,
hogy elveszítsék.