Védte az egyház jogait…

Emellett Mester István a legnehezebb időkben segítette magyarországi paptársait és sok-sok katolikus családot. Széles körű levelezést folytatott, apostoli buzgalommal terjesztette a hitoktatáshoz szükséges könyveket, folyóiratokat, segédeszközöket. Minden Rómába látogató honfitársát szívélyesen, nagylelkűen fogadta. Küzdött a magyar egyház és a magyar nép szabadságáért. Nem véletlen, hogy a kommunista rezsim a Vatikán előtt is próbálta őt lejáratni…

Mester István 1917-ben, Kassán született. 1941-ben szentelték egri egyházmegyés papnak. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot, helyettes plébános, majd az egyházmegye jegyzője és szemináriumának tanára lett. A II. világháborúban tábori lelkész volt az orosz fronton. Mindszenty József bíboros kérésére Czapik Gyula érsek 1947-ben Rómába küldte, ahol egyházjogot tanult, emellett a római magyarok lelkésze lett. Mindszenty bíboros elítélésével kiéleződött a helyzet az állam és az egyház között, ezért sokan, így Mester István sem tért vissza Magyarországra. 1952-ben a Zsinati Kongregáció – a mai Papi Kongregáció – munkatársa lett. Szakfolyóiratokban publikált, híresek voltak a joggyakorlatról és az ügyintézésről szóló előadásai. Ő képviselte – már mint osztályvezető – a Papi Kongregációt az egyházi hivatalok vezetőinek összejövetelein, ahol a jogi kérdéseket vitatták meg. Részt vett a kánonjog revízióján dolgozó pápai bizottságban, s a pápa rábízta – más szakemberekkel együtt – az akkor új egyházjogi kódex végső lektorálását. Szentszéki szolgálata mellett a Pápai Magyar Intézet rektorhelyettesévé is kinevezték. Zágon Józseffel együtt küzdött azért, hogy a kommunista vezetés ne tudja megszüntetni az intézményt. Az 1956-os forradalom után sok menekült magyar fiatalt fogadtak be a Falconieri-palotában lévő intézetbe.

Miután 1964 végén a Pápai Magyar Intézetet átadták a magyar püspöki kar képviselőjének, új otthont kerestek az emigrációban élő magyar papságnak. Mindszenty bíboros régi álma valósult meg, amikor létrehozták Zágon Józseffel a Szent István Házat, melyet a Szent István Alapítvány működtet azóta is.

1977-ben Mester István lett Batthyány-Strattmann László boldoggáavatási ügyének posztulátora. 1984. június 6-án váratlanul, szívinfarktusban hunyt el. A vatikáni német (teutonico) temetőben temették el, a Collegium Germanicum et Hungaricum sírjába. 1994. november 12-én földi maradványait a Szent István Alapítvány hazaszállíttatta Egerbe, ahol a bazilika kriptájában helyezték örök nyugalomra.