Vázlattól a képig

A két kiállítás kiegészíti egymást, hiszen amíg a Magyar Nemzeti Galéria Markó Károly festészetére fókuszál, addig a Keresztény Múzeum Markó grafikai lapjaiból nyújt egy válogatást. Azokból a lapokból, amiket a Galéria digitális kijelzői mintegy felelevenítenek. Idősebb Markó Károly grafikai örökségének nagyobbik része egy-egy mitológiai, bibliai témájú festményhez készült drapéria- vagy alaktanulmány, illetve vázlat. A rajzok sokszor kompozíciós vagy színvázlatként szolgáltak: erre enged következtetni a vonalháló, a festékfoltok, illetve a színekre utaló feliratok jelenléte. Az esztergomi tárlat mintegy válogatást nyújt ezekből a grafikákból. A közel hatvan vázlat a Keresztény Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályáról érkezik. Ezek együttese segítik a látogatót abban, hogy megértse: miképpen festette meg Markó Károly az alkotásait. Érdekes megvizsgálni azt is, hogy miként jutott a Markó-grafikákhoz a két intézmény. A Keresztény Múzeum Simor János prímásnak lehet hálás. Ugyanis a gyűjteményalapító még 1878-ban vásárolta meg azt a kétszázhuszonhét grafikai lapot Markó fiától, ifjabb Markó Károlytól, ami most a gyűjtemény és a kiállítás legértékesebb magját képezi. A Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályán őrzött rajzoknak nincs az esztergomiakhoz hasonló, egységes „gyűjteménytörténeti” hátterük: vásároltak grafikákat például a művészetkritikus Szana Tamástól, a Markó-unoka Giulia Markó Contitól, illetve ajándékba is kaptak műveket Kubinyi Ágoston múzeumigazgatótól.

A két tárlat nemcsak a kutatók, a szakemberek éhségét elégíti ki, hanem igazi családbarát rendezvényként invitálja a művészetkedvelő kicsiket és nagyokat. Családi programként pedig a kiállítások esztergomi kirándulásra hívják a látogatókat: ebben a két intézmény között járó múzeumbusz is segítséget nyújt majd szombatonként és vasárnaponként.