Várakozás a gyermekeinkre

Tibor: Aznap éjszaka hirtelen megindult a vetélés. Rohantunk be a kórházba, oda, ahol Ági a gyakorlatát töltötte. Mindenki ismerős volt, de nem tudtak segíteni. Elveszítettük a gyermekünket. Szerencsére végig Ági mellett maradhattam, talán ez segítséget jelentett számára abban a nehéz helyzetben. Néhány nap múlva hazaengedték a kórházból. Felmerült bennünk a félelem, hogy ilyen indulás után esetleg már nem lehet gyermekünk. Nehéz volt erre gondolni, mert mindketten nagycsaládot szerettünk volna. És persze ott bujkált bennünk a kérdés, hogy vajon miért történt ez, de a választ nem hallottuk. Ennek a napnak az emléke mélyen belénk vésődött. A Jóistent nem hibáztattuk, együtt kértük tőle a megnyugvást, a lelki békét és a testi gyógyulást.


Ági: Szerencsére ezután született még három gyermekünk, s így vannak a szívünkben négyen. De a veszteségünk miatt a következő gyermekeinkre várva nagyon aggódtam. Minden napért hálát adtam az Úrnak, amellyel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megszülethessenek. Végig veszélyeztetett terhes voltam, de az orvosom nem riogatott, és az újabb gyermekvállalásról sem akart soha lebeszélni. Ezért különösen hálás vagyok neki. Csak néhány napot töltöttem kórházban, de otthon nagyon sokat kellett pihennem. Amikor már két gyermekünk volt, és a harmadikat vártam, nem kevés leleményre volt szükségünk ahhoz, hogy el tudjam őket látni. De mindig kitaláltunk valamit.

 

Tibor: Gyermekeinknek a tizenötödik házassági évfordulónkon mondtuk el, hogy van még egy testvérük. Addig Ági nem tudta ezt a témát szóba hozni. Azt mondta, majd akkor szeretné elmondani nekik, amikor már a legkisebb is megérti. A legfiatalabb lányunk, Krisztina nyolcéves volt, amikor megosztottuk velük ezt a fájdalmas emlékünket. Mindhárman nagyon meglepődtek, hogy tulajdonképpen négyen vannak, és egyúttal megértették azt is, miért nem vállaltunk már több gyermeket. Mert nagyon szerettek volna még egy kistestvért… Azon a napon először köszöntük meg a Jóistennek együtt mindannyiuk életét.

és Hortobágyi Tibor, a Családi Életre Nevelés program tanácsadói