A tudományos elmélyülést a konferencia régóta érlelt, hármas beosztása segítette: főelőadások átfogó témákról, választott szemináriumok, amelyeknek résztvevői gyakran éveken át folytatják a konferencián személyesen megkezdett téma feldolgozását, végül rövid előadások, amelyek egy-egy konkrét újszövetségi szöveghely vagy kérdéskör magyarázatát tűzik ki célul. Az idei konferencia elnöke, Udo Schnelle hallei professzor nyitó előadásában a kereszténység korai történetének kulturális minőségét, kezdettől fogva nyelvet és kultúrát teremtő erejét állította előadása középpontjába, elutasítva azt a Nietzsche óta elterjedt nézetet, miszerint „a kereszténység minden gyöngének, alacsonyrendűnek, félresikerültnek pártosa lett”, amelyben a „legalacsonyabb állásúak keresték üdvüket”. A többi főelőadásban is gyakran felmerült az újszövetségi szerzők és szövegek kettős gazdagsága, a hellenisztikus zsidó és a görög (vagyis „pogány”) kultúra használatának, illetve az irányukba induló missziónak az elemzése.
A konferencia egy-egy pillanatát átjárta az Izrael és Palesztina háborúja miatt érzett aggodalom és fájdalom, például a szegedi Új Zsinagógában, ahol a résztvevők koncertet hallgattak meg liturgikus héber, jiddis és magyar nyelvű énekekkel. A nyelvek és kifejezésmódok kavalkádja a bibliai szövegekkel foglalatoskodók alapvető tapasztalata.
A Biblia sokszínű világához közelebb jutva készségesebbek leszünk arra, hogy szeretettel és felelősen oldjunk meg konfliktusokat, kiengeszteljünk eltérő látásmódokat.
Az SNTS nem kifejezetten vallásos szervezet – bár a napi program reggeli imádsággal kezdődött –, de sok olyan tagja van, aki Isten szavát tiszteli a tudományosan elemzett szövegben. Az Újszövetség világának ismerete mindenesetre olyan eszköz, amely különösen is segítheti a vallások és közösségek békéjét. A tudományos szentíráskutatás nem lehet sem erkölcsi, sem prédikációs tankönyv. Lényege és lépései mégis afelé az egyszerű, de igen magas ideál felé visznek, hogy váltsuk is tettekre, amit tanít s amit tanítunk. Az SNTS tagjai néhány magyar legendával is megismerkedtek, úgy mint a magyar konyha remekeivel vagy a „palotás” tánccal, a befejező nap kirándulásán pedig a főváros nevezetességeivel. Azután lassacskán „hazatértek országukba”. – De mit hagytak ajándékul, milyen tanulságot? Visszatérve a legendákhoz: a tanítás legendái – húsvér emberek, akik kérdeznek és kérdéseket várnak. Olykor nagyon is szükségünk van váratlan ötleteikre és gondolataikra – mert bár mindig ugyanazt hirdetjük, ezt mégis változatosan, bátran és derűsen szeretnénk tenni. Szükségünk van magas ideáljaikra, hogy kiragadjanak a középszerűségből és elzártságból.
Hogy az SNTS konferenciája a szervezet történetében először Magyarországra, és éppen Szegedre látogatott, az elsősorban Benyik Györgynek, az SNTS magyar katolikus tagjának köszönhető. A történet az általa immár huszonöt alkalommal megszervezett Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciával kezdődött, amelynek jó hírét számos nemzetközileg is elismert tudós vitte és viszi a világba. Az ideérkezők a tavalyi konferencia előadásait tartalmazó, a JATE Press gondozásában megjelent The Bible and Economics című kötetet is ajándékba kapták – hogy az itthoni biblikus munka rejtve érlelt gyümölcsei közvetlen utat találjanak a nagyvilágba. Az éves szegedi konferencia állandó igyekezete, hogy összekapcsoljon életet és tudományt, akár az SNTS szervezetének is becsületére válna. Magyar teológiai közéletünket pedig megtermékenyítheti a nagyobb összefogás példája, amelynek tanúi lehettünk.
Fotó: B. Gy.
