Valóra válhat Scorsese álma

Szóval Martin mester régi tervét valósítja meg, miután sikerült összeszednie rá a pénzt: nevezetesen Endó Súszaku Némaság című regényének filmváltozatát kezdi forgatni idén nyáron, a főszerepben Andrew Garfielddel, aki a Pókember testhez és felhőkarcolókhoz egyként tapadó kezeslábasát cseréli le a XVII. századi jezsuita misszionárius reverendájára.

 

Scorsese nemrég egy interjúban megvallotta, hogy a vallásos hit témája közel áll a szívéhez; régen rabul ejtette, ez tetten érhető abban, hogy kisfiúként naná, hogy őt is foglalkoztatta a papi hivatás gondolata, s abban is, hogy Nikosz Kazantzakisz regényéből 1988-ban elkészítette az egyes keresztény körökben több hisztit, mint értelmes kritikát kiváltó, Krisztus utolsó megkísértése című filmjét. (Értelmes kritikát – kötelező szerénység ide vagy oda – például az Új Ember közölt róla, Szabó Ferenc jezsuita tollából, a tévés bemutató újabb hullámokat kavaró napjaiban.)


A hit „olyasmi, ami mindig része volt az életemnek – nyilatkozta a rendező. – Ezt nehéz megértenie azoknak, akik nem éltek az ötvenes évek New Yorkjának római katolikus világában, amelyben felnőttem. Ez a világ annyira hatott rám, hogy megpróbáltam a részévé válni, majd tizenöt-tizenhat évesen rájöttem, hogy ez sokkal húzósabb és jóval komplikáltabb, mint gondoltam… a hivatást tekintve.”

 

A tervezett Némaság-filmről Scorsese azt mondja, thriller, tudniillik abban az értelemben, hogy beépített emberekről szól a történet. „Ez engem érdekel, legyen szó titkos papokról vagy beépített rendőrökről.”

 

Érdekesség, hogy a filmfalóként emlegetett Scorsese azt is bevallotta, hogy sosem látta a regény 1971-ben bemutatott japán filmváltozatát, melyet Shinoda Masahiro rendezett.

 

A rendező huszonöt éve olvasta a könyvet, melyet egy püspök küldött el neki a Krisztus utolsó megkísértése bemutatójának idején. Mint mondja, szíven ütötte a mű „összetett egyszerűsége”, és az, hogy „elkerüli a csapdákat, a dogmákat, mindent, és annak legmélyebb lényegével foglalkozik… amit a kereszténységről és Jézusról elmondhatsz.”

 

Arra a kérdésre, vajon nem bizonytalanodott-e el, hogy a katolicizmusról készítsen filmet, épp mikor az utóbbi időben a reformáció óta a legkevésbé kedvező kép alakult ki a médiában az egyházról, Scorsese így válaszolt: „Egyáltalán nem. Természetesen vallási témáról van szó, de a misztérium, amelyről beszélek, Rodrigues [a főszereplő] konfliktusa önmagával és a kereszténység lényege – amelyben erősen hiszek – időtlen, és foglalkoznunk kell vele, hisz arról van szó, kik is vagyunk mi, emberek.”