A rövid filmvetítés után – amely alatt élménybeszámolókat hallhattunk – kiscsoportokban beszélgettünk az év végi találkozón felvetett kérdésekről, Alois testvér Kínában írt leveléről. Nemes egyszerűség és Jézus jelenléte hatotta át a találkozót – mondta Gabi, akit az ottani imákon megtapasztalt csend nagyon megérintett. Jankának a legnagyobb élményt a rengeteg, különféle országból érkező fiatal jelentette. – Az egész találkozó légkörét a vidámság hatotta át, a kiscsoportos beszélgetésekben egymás problémáira közösen kerestük a válaszokat. Már három találkozón voltam, és mindig nagy dilemma számomra, hogy hazatérve hogyan tudom életté váltani az ott hallottakat. Istennel való kapcsolatomban megpróbálom rendszeressé tenni az imaéletemet, igyekszem keresni és megérteni, mit kér tőlem az Úr. Családi és baráti kapcsolataimban törekszem arra, hogy szeretet és béke legyen köztünk. Az utótalálkozót imaóra zárta, ahol a csöndben még visszhangzottak lelkünkben Alois testvér szavai: „Isten a vágyaink által is szól hozzánk. A mi feladatunk pedig az, hogy elcsendesülve felismerjük az ő hangját.
