A főapátság 1989. január 1-je óta végzi önállóan az idegenforgalmi tevékenységet. 1998-tól egy négylépcsős turisztikai fejlesztési terv alapján európai uniós források felhasználásával elsősorban a minőségi idegenforgalmat szolgáló turisztikai fejlesztéseket hajtottak és hajtanak végre Pannonhalmán. Az első lépcsőfok 2003-ban a világörökségi helyszín környezetének rendezése és fejlesztése volt. Megépült a Pannonhalmi Apátsági Pincészet, a turistafogadó épület, újjáélesztették a bencés rend évszázados bortermelő hagyományait. A 2007– 2014-es időszak során összesen ötmilliárd forintot fordítottak uniós és magyar kormányzati forrásból a főapátság turisztikai célú fejlesztésére, elkészült a parkoló, az étterem, idén nyáron pedig megnyitották a városközpontban található Apátsági Major Látogatóközpontot, melyet kiállításai és kávézója okán is érdemes felkeresni. Bővítették a vendégfogadásra alkalmas szálláshelyek számát, átadták a zarándokokat, vendégeket fogadó Szent Jakab Házat. A Viator Apátsági Étterem és Borbár a bencés szerzetesközösség gasztronómiai jelképe: hagyományos és modern különlegességeit kínálja az ideérkezőknek. 2011-ben felújították az arborétum és hospodárkertet, melyet gyógynövényes bemutatóházzal, levendula lepárló épülettel és ajándékbolttal bővítettek, 2013-ban megnyitották a bencés ásványvíz-palackozót. Pannonhalmán egyre nagyobb teret kap a konferenciaturizmus is, hiszen a közeli Győrből, de Budapestről is számos vállalat munkatársai érkeznek különböző képzések, rendezvények keretében.
Évente közel százhatvanezer vendéget fogad a főapátság, akiknek negyven százaléka külföldről érkezik, elsősorban Ausztriából, Németországból, Olaszországból és Japánból. Mindannyian nagyon jól érzik magukat, hiszen látnivaló és program van elég.
A szerzetesek folytatni kívánják a megkezdett idegenforgalmi munkát, saját szálloda fejlesztését tűzték ki célul, de a tervek között szerepel a Szent Benedek- és a Szent Jakab-zarándokúthoz csatlakozás feltételeinek megteremtése is.
A pannonhalmi főapátság példaértékű turisztikai fejlesztést hajtott végre, melynek különlegessége, hogy a világörökségi helyszín eredetiségét, a szerzetesek hagyományait megőrizve képes a mai modern világban élményeket kereső látogatókat is megszólítani. A turisztikai motivációval érkező vendégeket sem hagyja érintetlenül a hely lelkisége, a szívek itt könnyebben nyílnak meg, így a turisztikai tevékenység máris missziós munkává válhat. A pannonhalmi bencés szerzetesek a rend ősi szabályait követik, hiszen Szent Benedek regulája rendelkezik a vendégek fogadásáról: „Minden érkező vendéget úgy fogadjanak, mint magát Krisztust, mert ő maga mondja majd egykor: »Idegen voltam, és befogadtatok engem«” (Mt 25,35).
