A képernyőn most azt láthatjuk, hogy nevelőszülők, hazájukból elűzöttek végeláthatatlan menete halad a sártengerben. Síró gyerekek, elcsigázott arcok, csüggedt édesanyák. Meg-megállnak, próbálják nyugtatgatni a kicsiket. A kommentátor fakó hangon közli: ezreket és ezreket járványveszély fenyeget. Néhol alkalmi sátortáborokban Európából érkezett orvosok sürögnek-forognak, repülőkről csomagok hullanak alá, a gyorssegélyek, amelyek tüneti kezelésre is alkalmatlanok. Egy adással arrább előkelőségek báloznak. Csupa fény, ragyogás. Ezüsttálcákon pezsgőspoharak, az asztalokon lévő tálakban válogatott ínyencségek. Kiszámított, finom mosolyok, az arcokra fagyott, sokat gyakorolt, figyelmet mutató vonások. A házigazda és hitvese a milliókat érő szőnyeggel borított lépcsősor tetején állva fogadja az érkezőket. Romokban heverő épület. Az újabb terrortámadásnak legalább harminc halálos áldozata van. Köztük gyerekek. A merényletet a rendőrőrs ellen tervezték, de a robbantó célt tévesztett. Sebaj, majd legközelebb… Kitört a vulkán. Félelmetes tűzfolyam. A lezúduló láva elől ezreket kellett kitelepíteni. Teherautók várakoznak, ijedt arcú menekültek kapaszkodnak fel rájuk. Tornateremben helyezik el őket, heringekként zsúfolódnak egymás mellé motyójukkal. Földrengés. Zokogó emberek kézzel hányják a törmelékeket, hátha él még betemetett hozzátartozójuk. Betanított kutyák szaglásznak, mentőosztagok loholnak föl-alá. Anya kiált gyermeke, férj a felesége után. Papírüzenetek lebegnek a fákon. Jól öltözött, nyakkendős férfi megbilincselve rendőrök karéjában. A vád: csalás, sikkasztás, jogtalan előnyök juttatásáért elfogadott hálapénz. Elhangzik az összeg. Döbbenten kapjuk föl a fejünket. Hirtelen fejszámolás: tízévi nyugdíjnak felel meg. Család a ház előtt. Az apa üres tekintettel mered maga elé egy hokedlin ülve. Nem tudták törleszteni adósságukat, kirakták őket a lakásból. Most hová? Az asszony ölében tartja legkisebb gyermekét, arcán csorognak könnyei. A teljes reménytelenség szobra. Városszél. A bokrok között valami tákolmány, fojtó füst árad kifelé. Itt emberek élnek. Vagy csak voltak emberek. Üzlet. Csinos lányok sürögnek-forognak az élelmiszeres ládák között. Áraznak, ahogy egy-két hónapja is. Drágább ez is, az is. Rendfenntartók loholnak a szeméttel borított úton. Mögöttük vagy előttük kockára emlékeztető kocsi halad, vízsugarat zúdít a tüntetőkre. Azok meg-megállnak, betörnek egy kirakatot, felgyújtják a járda mellett parkoló autót, aztán uccu, futás tovább. Törik az üveg, borul a gépkocsi, repül a Molotov-koktél. Tagolatlan üvöltés minden irányból. Az útszéli templom oldalában álló szobor-szentek szomorúan szemlélődnek. Másik adás. Hangverseny. Beethoven IX. szimfóniájának zárótétele: a Békeóda.
