Tűnődés a hétről: Nagyvárad püspöke

Ebben az összetett mondatban benne foglaltatik minden, amiért tiszteljük Tempfli Józsefet, bár hiányzik belőle a folytonos építkezés, az erdélyi magyarság öntudatra ébresztésének folyamatáért tett megújuló erőfeszítései – amelyekről hű képet ad a Kairosz Kiadónál megjelent könyv (Nagyváradi harangszó, Tempfli Józseffel beszélget Kozma László). Természetesen ilyen ünnepi alkalmakkor nem szokás a múlt szenvedéseit emlegetni, holott ezekben is bőven volt része Nagyvárad püspökének. Hárman felvételiztették, amikor kisszemináriumba jelentkezett, közülük ketten, Scheffler János megyés püspök és Bogdánffy Szilárd akkori irodaigazgató vértanúk lettek. Scheffler püspök példája lebegett és lebeg előtte, amikor új plébániákat szervez és Márton Ároné, aki a megingathatatlan elvhűség mintaképe volt. Bogdánffy Szilárd szobrát el is készíttette Harmath Istvánnal, s Pázmány Péterével a nagyváradi székesegyház előtti téren, a székesegyház főbejáratánál szerette volna elhelyezni, de ezt a hatóságok nem engedélyezték, mert műemlék épületek mellé nem lehet újabb szobrokat állítani. (?) Így a két szobor a legméltóbb helyre, a székesegyház belsejébe került.

Pályakezdése a katolikus egyház szorongattatásának idejére esett. A világi hatóságok szerették volna elérni, hogy a helyi egyház elszakadjon Rómától. Tempfli József tanárként kezdte pályáját, ennek érdekében megtanult oroszul. Ez volt a „belépő”. Szentjobbon tanított, és a kultúrház igazgatójaként is tevékenykedett. Innen jelentkezett és került a teológiára. Elvégzése után esperes, majd szentjobbi apát, végül váradi püspök lett. Ha visszapergetjük Tempfli József eddigi életútját, amelyet Kozma Lászlóval beszélgetve tár elénk, óhatatlanul arra gondolhatunk: íme olyan élet, olyan sors, amelyet mindvégig a Lélek és a kegyelem irányított.

Megdöbbentőek azok a részletek, amelyek II. János Pál romániai apostoli útjának hátterét világítják meg. Emlékezetes, hogy a pápa diplomáciai és ökumenikus megfontolásoktól vezérelve nem látogatott el az erdélyi katolikusokhoz. Nagyvárad püspöke bírálta is ezt a lépését. Azt az ígéretet kapta, legközelebb oda is ellátogat a Szentatya. Erre már nem kerülhetett sor. Egyébként a pápa látogatásának körülményeiről egyet-mást elárulhat, hogy a román fővárosban szabad mozgását is korlátozták: csak magánemberként kereshette föl a Rómához hű görög katolikus püspökök sírját.

A püspök egyik lelki olvasmánya Morus Tamás lelkitükre. „…megírásának körülményei, a lelki szituáció a mi számunkra sem ismeretlenek. Közelmúltunk történelméből sorolhatjuk papjainkat, más személyiségeinket, akik meggyőződésükért hitüket a börtönben sem adták fel, azért életüket áldozták.” S akár mint a püspök életének vezérfonalát olvashatjuk az általa idézett sorokat: „Mert bizonyos, hogy miként nagy vigasztalást vehet (miképpen vehetne is) saját lelkiismeretének tisztaságából amaz ember, ki hamisan vádoltatik, és a világnak szégyenét és gyötrelmét kell elviselnie ezért, mégis százszoros vigasztalás van szívében, ha ő egy olyan világban, ahol a fehéret feketének, az igazat hamisnak mondják, megmarad igazságában, őt üldöztetik igaz voltáért.”

Tempfli József, Várad püspöke megmaradt az igazságban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..