Tűlevelűek társaságában

A fenyőkertészetek hihetetlenül gazdag kínálatában nehéz eligazodni, tekintve, hogy évről évre új nemesítésű fajták kerülnek a faiskolákba. Ezek egy részét külföldről hozzák be, ám érdemes megfontolni kertbe, karácsonyfaként való telepítésüket, hiszen a hazai talajviszonyok nem mindig azonosak például a holland vagy a német termőföld szerkezetével. Olcsóbb és biztonságosabb olyan fajokat kiválasztani, amelyek idehaza őshonosak, vagy könnyen hozzászoktathatók a hazai viszonyokhoz.

Magyarország tizenkét klímakörzetre osztható. A továbbiakban arról lesz szó, hogy ezek közül mely tájegységben mely fajták érzik jól magukat anélkül, hogy a földet ki kellene cserélni vagy nevelésükbe túl sok munkát fektetnénk. A szubalpin klímájú nyugati országrész kertjeiben kiválóan fejlődik a karácsonyfát „adó” lucfenyő, a duglászfenyő és a jegenyefenyő mellett sok, messziről ideszármazott jövevény. Sikerrel lehet mamutfenyőt, kínai selyemfenyőt, nyugati életfát és himalájai cédrust telepíteni.

A Dunántúl déli részén, a tihanyi, szigligeti félszigeten mediterrán hangulatot csempészhetünk a kertbe egy-egy valódi ciprus, atlasz cédrus vagy andalúziai jegenyefenyő telepítésével. Az idehaza még ritkaságnak számító chilei fenyő (Araucaria araucana) hamar megszokja a mészköves talajokat, de fagyzugos helyre nem szabad ültetni. Duzzadt, enyhén felfelé csavarodó hajtáscsúcsa miatt majomfarokfenyőnek is nevezik. Szomszédságában ugyanolyan jól érzi magát a mandulafenyő is, bár a fiatal csemetét az első teleken takarni kell. A Mátra és a Bükk magashegyi kertjeibe kívánkozik a karcsú szerbluc és a jóízű magokat termő cirbolyafenyő. Ez utóbbi szabályos kúp alakú koronát fejleszt idővel. Érdemes havasi borókával és kúszófenyővel „köríteni”. Hegyvidéki kertbe illik a duglászfenyő is, ám teret kell körülötte hagyni, mert valóságos faóriássá nő az évek során.

A tűlevelűek szempontjából a sík, alföldi vidék nem éppen megfelelő. Azonban itt sem kell lemondani a tűlevelű örökzöldekről, mert a hosszútűs fenyők közül több is akad, amely elviseli a hosszú teleket és a száraz nyarakat. Az igénytelen feketefenyő bárhová telepíthető, kitűnő szélfogó fasor alakítható ki általa. Árnyékába kerülhet a mindössze három méter magasra növő törpefenyő és a homokos talajt tűrő közönséges selyemfenyő.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..