A konferencia előadói között biblikus teológusok új nemzedéke is megjelent: Juhász Gergely (Leuven), Kovács Zsolt (Kolozsvár), Martos Levente Balázs (Szeged-Győr), Pecsuk Ottó (Budapest, Károli Gáspár Egyetem) képviseletében. A legfiatalabbak, a diplomájukat védő, biblikusok az evangélikus teológiáról érkeztek Malik Péter Károly és Weltler Gábor személyében. Először történt meg, hogy Pál missziójának pogány hátterét vizsgálva igen sok előadás összecsengett. Zamfir Korina (Kolozsvár) az ókori vallási magántársaságokról írt dolgozatát Peres Imre (Debrecen) ókori pogány sírfeliratokat vizsgáló előadása jól egészítette ki. Betegség miatt ugyan nem lehetett jelen az konferencián Mato Zovkity (Szarajevó), de elküldött dolgozata Pál és Seneca gondolatainak egymásba kapcsolódását tárta fel – Kovács Zsolt előadása a sztoikus állhatatosság kérdését elemezte. Pecsuk Ottó könyvét ismertetve avatta be a hallgatóságot a Római levél pogány kulturális hátterébe. Troels Engberg-Pedersen (Koppenhága), aki egyébként Pál és a hellenisztikus irodalom kutatásának legnagyobb szaktekintélye, igen érdekesen oldotta meg Pál és a pogány gondolkodás kapcsolódásainak rejtélyeit. A két budapesti előadó, Frőhlich Ida és Szécsi József Pál gondolkodásának zsidó hátterét mutatta be, előbbi Kumrán Pálra gyakorolt hatását vizsgálta, az utóbbi a Talmud és Pál házasság-koncepciójának kapcsolódási pontjaira mutatott rá. A magyar nyelvű előadások rövidített változatai angolul és németül is hozzáférhetők voltak, ami nagy segítséget jelentett a külföldi résztvevőknek. Gondolatébresztő és szemléletformáló előadásokat hallhattak a résztvevők a kereszténység kezdeteiről, amelyben az ősegyház képviselői az ellenséges pogány kultúrát képesek voltak meggyőzni saját igazságukról, és a keresztény közösségek életpéldájukkal természetes szövetségeseket találtak a jóakaratú, művelt és erényes pogányok között. A konferencia tulajdonképpen arra kereste a választ, miként történhetett meg, hogy a pogány és zsidó többségben a keresztény közösségek növekedtek, és társadalmi megítélésük is egyre pozitívabb lett. A szegedi konferenciát évek óta látogató Joachim Gnilka különösen szerencsésnek tartotta a mostani témaválasztást, mert véleménye szerint Európában manapság a keresztény egyházak elvesztették népegyházi jellegüket, és számolnunk kell azzal, hogy a többségi társadalom esetleg értetlenül vagy ellenségesen tekint ránk. A tervek szerint jövőre a „test-lélek” fogalom vizsgálatával foglalkozik majd a szegedi biblikus konferencia: mindkettőről ellentmondásos nézetek élnek a társadalomban. Szükségesnek látszik tehát megvizsgálni, mit is olvashatunk a testről és a lélekről az Ó- és az Újszövetség irataiban.
