Fotó: MTI
Az emlékmenet a pesti rakparton vonult végig, élén Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével, Kerényi Lajos piarista szerzetessel és Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkárával. Mögöttük Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus megyéspüspök és Dúl Géza atya, a Mária Rádió műsorigazgatója haladt.
– Elköszönőben van a szemtanúk korosztálya, Katyń nemzedéke, a pesti srácok, a holokauszt és a Gulág túlélői, de amíg lehet, hallgassuk meg őket – mondta az emberi erőforrások minisztere az emlékséta végén, a Terror Háza Múzeumnál. Balog Zoltán hangsúlyozta: úgy van értelme és tartalma az emlékezésnek, ha a szemtanúk szólnak hozzánk. Néhány évvel ezelőtt a holokauszt-emlékév, majd a Gulág-emlékév és az ’56-os emlékév is azért jött létre, hogy a túlélők elmondhassák életük történetét, és tanítsák a következő nemzedékeket.
„Az emlékévek véget érnek, de a megemlékezés folytatódik, hogy hűek maradhassunk az előttünk járókhoz: mindahhoz, amitől ilyen drága a szabadság” – fogalmazott az emberi erőforrások minisztere, és emlékeztetett arra, hogy az emléknap egyúttal a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötésének évfordulója is. Ezen a napon Moszkvában „végtelenül cinikus, embertelen és istentelen emberek egy darab papíron döntöttek milliók pusztulásáról, földrésznyi területen élő nemzetek rabságba vetéséről”. Ez a nap jól mutatja, milyen rettenetes hely volt 1939-ben és az utána következő évtizedekben a két világbirodalom által koncként feldarabolt Közép-Európa – mondta. – Kétségbeesett küzdelem folyt ekkor a nemzeti szocialista és a nemzetközi szocializmusra hivatkozó megszállók ellen a megmaradás lehetséges terepein: a kultúrában, a tudományban, a sportban és az egyházi közösségekben. Európa nyugati fele a második világháború után más utat választhatott. Felhagyott a hegemóniára törő nagyhatalmi politizálással, és a kiengesztelődésre, a kölcsönös tiszteletre, az érdekegyeztetésre épülő közös jövőt választotta. A háború árnyékában élő Európa összeadta erejét, hogy megőrizze a békét. Ez a szövetség lett az Európai Unió, ez a keresztény értékekre, tiszteletre, szabadságra, szeretetre és igazságra épülő közösség. Ma is erre van, erre lenne szükség – mondta beszédében a miniszter.
Az emlékséta előtt a Kossuth téren Kerényi Lajos atya arról beszélt: a totalitárius rendszerek mind azt akarják, hogy az ember megszűnjön ember lenni, ne legyen akarata, csupán száma. Felidézte: a Donyec-medence kényszermunkatáborában, ahová hadifogolyként elhurcolták, néhányan, fiatal fiúk, elhatározták, hogy soha nem fognak elkeseredni, és a kereszt erejével legyőzik a csüggedést és a kommunizmust. Így végül „lerongyolódva, de szellemileg gazdagabban tértem haza” – fogalmazott a piarista szerzetes. Figyelmeztetett: most, hogy „lassanként kibontakoztunk ezekből a szörnyűségekből”, figyelnünk kell arra, „nehogy belerohanjunk egy következőbe: a nihilizmus szörnyűségébe”.
Az emlékséta a Kossuth térről indult. A résztvevők először a Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműhöz mentek, ahol egy-egy szál fehér virágot helyeztek el az áldozatok emlékére. Ezután a néhány száz fős csoport a Báthory utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Nagymező utca – Andrássy út útvonalon a Terror Háza Múzeumhoz vonult.
A megemlékezésen részt vett mások mellett Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az ellenzéki pártok, valamint az egyházak képviselői és a diplomáciai testületek tagjai.
Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.
