A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján
Fotó: MTI

 

Az emlékmenet a pesti rakparton vonult végig, élén ­Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével, ­Kerényi Lajos piarista szerzetessel és Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkárával. Mögöttük Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus megyéspüspök és Dúl ­Géza atya, a Mária Rádió műsorigazgatója haladt.
– Elköszönőben van a szemtanúk korosztálya, Katyń nemzedéke, a pesti srácok, a holokauszt és a Gulág túlélői, de amíg lehet, hallgassuk meg őket – mondta az emberi erőforrások minisztere az emlékséta végén, a Terror Háza Múzeumnál. Balog Zoltán hangsúlyozta: úgy van értelme és tartalma az emlékezésnek, ha a szemtanúk szólnak hozzánk. Néhány évvel ezelőtt a holokauszt-emlékév, majd a Gulág-emlékév és az ’56-os emlékév is azért jött létre, hogy a túlélők elmondhassák életük történetét, és tanítsák a következő nemzedékeket.
„Az emlékévek véget érnek, de a megemlékezés folytatódik, hogy hűek maradhassunk az előttünk járókhoz: mindahhoz, amitől ilyen drága a szabadság” – fogalmazott az emberi erőforrások minisztere, és emlékeztetett arra, hogy az emléknap egyúttal a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötésének évfordulója is.  Ezen a napon Moszkvában „végtelenül cinikus, embertelen és istentelen emberek egy darab papíron döntöttek milliók pusztulásáról, földrésznyi területen élő nemzetek rabságba vetéséről”. Ez a nap jól mutatja, milyen rettenetes hely volt 1939-ben és az utána következő évtizedekben a két világbirodalom által koncként feldarabolt Közép-Európa – mondta. – Kétségbeesett küzdelem folyt ekkor a nemzeti szocialista és a nemzetközi szocializmusra hivatkozó megszállók ellen a megmaradás lehetséges terepein: a kultúrában, a tudományban, a sportban és az egyházi közösségekben. Európa nyugati fele a második világháború után más utat választhatott. Felhagyott a hegemóniára törő nagyhatalmi politizálással, és a kiengesztelődésre, a kölcsönös tiszteletre, az érdekegyeztetésre épülő közös jövőt választotta. A háború árnyékában élő Európa összeadta erejét, hogy megőrizze a békét. Ez a szövetség lett az Európai Unió, ez a keresztény értékekre, tiszteletre, szabadságra, szeretetre és igazságra épülő közösség. Ma is erre van, erre lenne szükség – mondta beszédében a miniszter.
Az emlékséta előtt a Kossuth téren Kerényi Lajos atya arról beszélt: a totalitárius rendszerek mind azt akarják, hogy az ember megszűnjön ember lenni, ne legyen akarata, csupán száma. Felidézte: a Donyec-medence kényszermunkatáborában, ahová hadifogolyként elhurcolták, néhányan, fiatal fiúk, elhatározták, hogy soha nem fognak elkeseredni, és a kereszt erejével legyőzik a csüggedést és a kommunizmust. Így végül „lerongyolódva, de szellemileg gazdagabban tértem haza” – fogalmazott a piarista szerzetes. Figyelmeztetett: most, hogy „lassanként kibontakoztunk ezekből a szörnyűségekből”, figyelnünk kell arra, „nehogy belerohanjunk egy következőbe: a nihilizmus szörnyűségébe”.
Az emlékséta a Kossuth térről indult. A résztvevők először a Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműhöz mentek, ahol egy-egy szál fehér virágot helyeztek el az áldozatok emlékére. Ezután a néhány száz fős csoport a Báthory utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Nagymező utca – Andrássy út útvonalon a Terror Háza Múzeumhoz vonult.
A megemlékezésen részt vett mások mellett Bagdy ­Gábor főpolgármester-helyettes, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az ellenzéki pártok, valamint az egyházak képviselői és a diplomáciai testületek tagjai.
Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.