A tíz éve, 2002. január 2-án, súlyos betegség következtében az örök hazába költözött Hetényi Varga Károly (1932–2002) a XX. század barna és vörös diktatúrái papi és szerzetesi áldozatainak állított emléket, szorgalommal és találékonysággal: sikerült a kortársak emlékezetében fennmaradt részletekkel gazdagítania a száraz anyakönyvi, levéltári anyagot. Könyvei így olvasmányos, megrendítő élményt jelentenek.
Akkor kezdett hozzá, amikor még a náci-nyilas terror papi, szerzetesi áldozatainak történetét is csak nehéz küzdelem után adhatta ki kötetben, mert az Állami Egyházügyi Hivatal nem kívánta elismerni a közvélemény előtt, hogy nem csak baloldali áldozatai voltak. Jellemző, hogy Akiket üldöztek az igazságért című kötete csak 1985-ben jelenhetett meg.
Nem kis veszélyt vállalva még a diktatúra éveiben kiterjesztette kutatásait a Kárpát-medence szovjet megszállásának papi és szerzetesi áldozataira. Háromkötetes művet és nagy szellemi örökséget hagyott ránk. Négy kiadást megért Beszélgetés a Mesterrel című kötete, valamint regényfordításai azt tanúsítják, hogy korszerű egyházképpel és hittel akarta szolgálni a magyar egyházat.
Halálának ötödik évfordulóján özvegye – aki kétezer-tíz üldözött emlékét megörökítő munkájában mindvégig hűséges segítőtársa volt – a püspöki konferencia Pro Ecclesia Hungariae posztumusz díját vehette át Erdő Péter bíborostól.
