Korábban nyár végén, leginkább augusztus utolsó vasárnapján hagyomány volt terményünnepet tartani. Ekkor a gazdák az ünnepi misére friss zöldséget, gyümölcsöt, új kenyeret helyeztek egy, az oltár elé tett, feldíszített asztalra. A pap pedig a szentmise keretében hálát adott a földért, amely a termést hozta, a kedvező időjárásért, amely a növekedését segítette, és az emberi munkáért, amellyel hozzájárultunk a teremtő bőkezűségének megtapasztalásához.
E szokás ma is él például Erdély egyes falvaiban, a szomszédos német nyelvterületeken (Ernte-Urlaub), de fellelhető Keleten is, például az orosz baptisták között.
A falvak életében egykor fontos szerep jutott a találkozásoknak – ünnepi felvonulások, mulatozás, bál –, melyek az összetartást jelképező és erősítő alkalmak voltak. Ezt a hagyományt őrzik a mai napig Taksonyban, Dabason vagy Lajosmizsén, ahol az egyik leghíresebb terményhálaadó ünnepséget tartják. Több településen az iskolák, az óvodák és a hagyományőrző egyesületek felelevenítették ezt a szokást (például Taksonyban és Városlődön). Ezért is fontos lenne, hogy visszakerüljön a hagyományba teremtettségünk és a teremtés ajándékaiért érzett hálánk kifejezése. Jó példát adhatnak erre azok a plébániák – Csehimindszent, Taksony –, ahol ma is él ez a szokás.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése alapján az idei évtől kezdve minden év első októberi vasárnapján adunk hálát a termésért. Az esemény bekerült az egyház hivatalos ünnepei közé, arra ösztönözve a plébániákat, hogy szervezzék meg a hálaadás alkalmait, amikor a vidéken élő hívek a maguk termelte zöldségből, gyümölcsből, a városon élők pedig a helyi piacok terményeiből összeállított kosarakat helyezhetnek el az oltár előtt, a pap pedig a liturgia keretében megáldja azokat.
Külön kihívást jelent, hogy a városiasodott környezetben miként lehet tartalommal megtölteni ezt az ünnepet olyan közösségek számára, amelyek tagjai általában nem élnek közvetlen kapcsolatban a természettel.
Erre a kérdésre próbál egy lehetséges választ adni a ferencvárosi Bakáts téri Szent Ferenc-plébániával összefogva a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület. A templom október 5-i búcsúi szentmiséjének egyik központi kérdése a teremtésvédelem lesz. A misét Nobilis Márió atya mutatja be, felelevenítve a terményünnep áldásait is. Szabon Gábor plébános megkérte a híveket, hogy az ünnepi alkalomra hozzanak magukkal saját termesztésű vagy eltevésű terményeket, melyet a pap megáldhat a szertartás keretében. A mise után beszélgetésre is lehetőség lesz a teremtésvédelem aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseiről, és bárki megoszthatja másokkal gyakorlati tapasztalatait, ötleteit. Szeretettel várunk minden érdeklődőt október 5-én, vasárnap a Budapest IX. kerületi Bakáts téri templom Szent Ferenc-napi búcsúján, 9.30 órakor!
