Teremtésvédelem

 

Még most is benne van a telefonom naptárjában: április 27., csütörtök – ebéd és beszélgetés Gáborral. De ő erre a találkozóra már nem tudott eljönni,  mert 2017. április 22-én, a Föld napján, megrendítően váratlanul, örökre itthagyott minket. Rohály Gábor a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület elnöke volt (az Új Ember Teremtésvédelem rovatában számos alkalommal jelentek meg gyakorlatias, friss szellemű szakmai írásai – a szerk.). Halála előtt két nappal még együtt voltunk a szokásos egyesületi összejövetelen, és egy héttel azelőtt a pasaréti Páduai Szent Antal-templomban integettünk egymásnak a szent három napon.
Rohály Gábor végzettsége szerint gépészmérnök, repülőmérnök volt. Szakmai pályafutása során informatikai cégek közép-, majd felsővezetőjeként tevékenykedett. Huszonöt évnél is több tapasztalattal rendelkező, energikus, emberközpontú vezetőnek ismerték, akik vele dolgozhattak. Hosszú időt töltött szervizvezetőként különböző híres, nemzetközi informatikai vállalatoknál, majd később egy hálózati rendszereket biztosító cég magyarországi képviseletének első embere lett, s több mint tizenhárom évig dolgozott ebben a pozícióban.
Akik erről az oldaláról ismerték, azok közül sokan nem tudták, hogy Gábor nemcsak a hivatásában volt rendkívül aktív, hanem a civil életében is. Tagja és egy időben elnöke volt a salföldi székhelyű Káli-medence Környezetvédelmi Társaságnak. Tagja és tevékeny szervezője volt az Üzleti ÉrtékMegőrző Közhasznú Alapítvány által működtetett ÉrMe Üzleti Hálózatnak, és alapító tagja, szervezője a Keresztény ÉRrtékMegőrző Egyesületnek (KÉRME).
Gábor nemcsak elnöke, hanem motorja, elkötelezett mozgatója volt a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesületnek. Ő fogalmazta meg frappánsan, röviden és kifejezően az egyesület célját: „A magyar katolikus közösségek teremtésvédelmi elkötelezettségét – minél szélesebb körrel együttműködve – az egész társadalom javára növeljük.” Az általa havonta megszervezett találkozóinkon szinte minden alkalommal elismételte, miért is fontos a „magyar katolikus közösségek teremtésvédelmi elkötelezettsége”. S ahogy mondani szokta, távolabbra is látnunk kell, és nyitottnak lenni, aktív szerepet vállalva az ökumenikus megközelítésekben is.
Gépészmérnöki képzettsége mellett rendkívüli tájékozottságot szerzett a teremtésvédelemmel összefüggő legfrissebb hazai és nemzetközi ismeretek terén. A teremtésvédelmet holisztikusan közelítette meg, egyenrangúan kezelve a szegények és a környezeti válság egymással szorosan összefüggő kérdéseit. Emellett tele volt praktikus ötletekkel és a mindennapi életre vonatkozó hasznos példákkal. Fontosak voltak számára a gyakorlati kérdések és a példamutatás: az, hogy bemutassuk, lehet-e otthon, egyszerű eszközökkel környezetbarát mosószert készíteni, vagy hogy felhívjuk a figyelmet arra, érdemes napfénnyel működő gyümölcsaszalót használni. Új gondolatok egész sorát hozta, és gondosan rendszerezte mind­azt, aminek a megvalósítására esélyt látott.
Egyesületünk így búcsúzott tőle: Távozása a földi életből felfoghatatlan veszteség számunkra, de hisszük, hogy a Teremtő szeretetéből sem ő, sem mi nem eshetünk ki, és így továbbra is együtt vagyunk.