Megcsodálhatja és felfedezheti – hiszen e tárlatok célja nemcsak a gyönyörködtetés, hanem hogy e kultúrtörténeti értékekben valóban meglássuk a „szent írást”. Szombathelyen április 29-től várja az érdeklődőket az egyházmegyei könyvtár Biblia-kiállítása, amelyet Veres András püspök, Sill Aba ferences szerzetes, az Egyházmegyei Könyvtár igazgatója, valamint Brenner József püspöki helynök, az Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója nyitott meg. A püspöki palota Sala Terrena terme, amely létrehozásától kezdve az ókori Savaria művészeti emlékeit, köveit hivatott bemutatni, most e kiállítás idejére a zsidó- keresztény kultúra „szegletkövének” is otthont ad. A tárlat a régi és ritka bibliákon, illetve a témájukban kapcsolódó könyveken kívül egy Tóra-tekercset, valamint újkori, különböző nyelvekre lefordított szentírásokat is bemutat – így próbálva képet rajzolni a Biblia civilizációnkban folyamatosan jelen lévő hatásáról.
A kiállítás első részében régi térképek, metszetek idézik fel a bibliai helyszíneket, emellett korabeli illusztrált könyvek ismertetik a XVIII. században megindult régészeti kutatások eredményeit is. A Biblia írás- és szövegtörténetébe vezeti be a látogatót a tárlat második egysége – azoktól az időktől kezdve, amikor még csak az emlékezet és a szájhagyomány őrizte a szent szövegeket. Néhány kézzel írt kódex mellett a szombathelyi egyházmegyei könyvtár számos ősnyomtatvány-bibliáját is bemutatja a kiállítás. Az 1497-ben, Velencében készített latin Biblia Sacra különleges módon tanúskodik a nyomtatás első századáról: a fejezetek elején üresen maradtak az iniciálék helyei, mivel akkor azokat még kézzel festették meg a nyomtatás után, a munkát azonban e példánynál nem fejezték be. Szintén érdekes írástörténeti emlékek a többnyelvű kiadások, amelyek egymás mellett több, köztük eredeti nyelven is közlik a bibliai szövegeket, illetve össze is hasonlítják azokat. A kiállításon látható a XVI. század egyik legjelentősebb nyomdászának, Cristoph Plantinnak híres, 1570-ben készült Biblia Polygottája. A tárlaton természetesen a magyar szentíráskiadás történetét is megismerheti a látogató. Ennek egyik mérföldköve az 1626-ban, Bécsben készült Káldi György-féle Szent Biblia, amely az első teljes, a Vulgata alapján készült katolikus fordítás. De különlegessé teszi az a tény is, hogy a kiadást Pázmány Péter érsek és Bethlen Gábor protestáns fejedelem közösen finanszírozta.
A tárlat utolsó, negyedik része a különböző nemzeti nyelveken megjelent bibliákat mutatja be. A XV. században kezdték a nép nyelvére is lefordítani a szent szövegeket – az első időket egy 1488-ban, Prágában megjelent cseh Szentírás képviseli. A munka valójában ma sem ért véget, erről tanúskodik a kiállítás legfiatalabb tárgya, egy 2003-ban megjelent lovári cigány nyelvű Biblia. A szemet gyönyörködtető könyvek, a különböző századokból fennmaradt ritkaságok azonban többek kultúrtörténeti érdekességeknél, hiszen hitünk alapjának hordozói. Ahogyan Gárdonyi Géza, a megnyitón is elhagzott versében írta: „Ez a könyv (…) Templomok közt legszebb templom”, amelyben Istennel találkozhatunk.
(A kiállítás októberig, keddtől szombatig 9 és 17 óra között látogatható. A belépőjegy 500 forint, de előzetes bejelentkezéssel plébániai és iskolai csoportok kedvezményes áron tekinthetik meg a kiállítást és az Egyházmegyei Gyűjteményt. Információ: 94 / 317 929 vagy muzeum@ martinus.hu)
