A Baranya megyei településről elsősorban az 1526-os vesztes csata juthat eszünkbe, amelyben II. Lajos király is elesett – a mohácsi történelmi emlékpark komor mementó az utókor számára. A városka Európa-, sőt világszerte ma már sokkal inkább a busójárásról ismert, hiszen e különleges farsangi népszokást 2009-ben a szellemi kulturális örökség részének nyilvánította az UNESCO.
A busójárás a mohácsi sokácok télbúcsúztató, tavaszköszöntő szokásaihoz kötődik. A hagyomány szerint az álarcos, jelmezes busók minden évben csónakkal kelnek át a Dunán, majd a városon tülkölve, kolompolva vonulnak végig, hogy zárásképpen egy óriási máglyán égessék el a telet jelképező koporsót. A legenda szerint e szokás a babonás törököt a Mohácsi-szigetről ilyen öltözetben elűző hajdani helybéliek tettét idézi.
Idén február 16. és 21. között számos program közül válogathat a Mohácsra látogató turista. Az első és tán legérdekesebb látnivaló mindenképpen a busók öltözete: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, színes, gyapjúból kötött cifra harisnya, bocskor. A bundát öv vagy marhakötél fogja össze a derekukon, erre akasztják a marhakolompot. Kezükben kereplő vagy soktollú, fából összeállított buzogány, vállukon tarisznya. De ez mind nem elég: az igazi busó a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőr csuklyás álarcról ismerszik meg. Vigyázzunk velük, mert a maszk takarásában hajlamosak a dévajkodásra…
