Sok mindent várhatunk egy iskolába lépve, de azt a legkevésbé, hogy olyan fogadtatásban legyen részünk, mintha rég nem látott szülőfalunkba látogattunk volna el: a szüreti batyus mulatságra érkezőt figyelmes tanárok, lelkes szülők, jókedvű gyereksereg, mustkészítés, teaház és különféle műhelyek fogadták. A büfében még meleg, ropogós vajas kiflit kínáltak házi szörppel, a belső udvar platánfája alatt népi gyerekjátékokból összeállított akadályversenyen vettek részt a gyerekek, a termekben pedig egy-egy vállalkozó szülő által vezetett programba lehetett bekapcsolódni. A kézművesszobában hímzett szőlőlevelet készítettek, a csipkeverőteremben az akár ezeregyszázhúsz munkaórát is igénylő, nagy értékű csipkék megtekintése mellett a készítés folyamatainak kipróbálására nyílt lehetőség. Hosszú sorban várakoztak a kislányok, hogy arcukra virágdíszt varázsoljanak a sminkszobában, a népi alkotóműhelyben szüreti koszorút és karikás ügyességi játékokat készítettek, a legkisebbek számára pedig „to tyogószoba” üzemelt. A sokszínű programkínálatból nem maradhatott ki a pályázati úton megvalósított, aznap átadott és megáldott napelemek megtekintése sem, melyek évente körülbelül 55 000 és 65000 kW közötti áramot termelnek majd. Ez a mai áramárakat figyelembe véve 2,8–3,2 millió forint körüli megtakarítást jelent az intézmény számára.
– A családi program elsődleges célja az volt, hogy szemléltesse: az iskola nem az élettől elválasztott tanítás. Az intézmény akkor működik jól, ha a családokkal együtt nevel – mondta Rubovszky Rita igazgatónő. – Fontos, hogy a szülők is otthonuknak érezzék az intézményt, amelyben a gyermekük több időt tölt, mint otthon. Szeretnénk azt is elérni, hogy családi napunk közösségi élmény legyen, amelynek révén megmutathatjuk, hogyan lehet egy napot jó hangulatban, számítógépek és más kütyük nélkül együtt eltölteni. Ilyen alkalmakkor eltörpülnek azok a különbségek, amelyek amúgy jelen vannak a társadalomban, például hogy valaki kifejezetten tehetős vagy szerényebb körülmények között élő család gyermeke. Ezenkívül jótékonysági célja is van a rendezvénynek: a tombola bevételét az iskola fejlesztésére fordítjuk. A fejlesztés keretében a közeljövőben számítógépeket szeretnénk vásárolni, hiszen a modern oktatás nem képzelhető el informatikai korszerűsítés nélkül.
Én annak örülök a legjobban – tette hozzá Török Katalin igazgatóhelyettes –, hogy sikerült ezt a napot valódi szüreti mulatsággá varázsolnunk, mivel a mi városi gyerekeinknek ritkán adódik lehetőségük kipróbálni hagyományos fajátékokat, szőlőprést, vagy csipkekészítéssel próbálkozni.
Az iskola pedagógiai programjába is illeszkedik a családi nap, idén hirdették meg ugyanis a kérdező ember évét, amelynek során arra buzdítják a diákokat, hogy a tanárokkal együttműködő kutatás legyen a tanulás, és ne csupán annyiból álljon egy óra, hogy a pedagógus elmondja a tudnivalókat, amelyeket a diák vagy ért, vagy nem. Azt szeretnék, hogy az ismeretszerzés hat és tizennyolc évesen egyaránt a világ felfedezésének kalandja legyen. Aktuális pedagógiai célunk ezen túl, hogy az idegen nyelv tanulása megerősödjön az intézményben. Minden lehetőséget meg kell adnunk, hogy diákjaink hatékonyan sajátítsák el az idegen nyelveket, és ehhez korszerű számítástechnikai háttér szükséges” – fogalmazott az igazgatónő. – Azt kell elősegítenünk – tette hozzá az igazgatóhelyettes –, hogy a tanítványaink később meg tudjanak állni saját lábukon. Ma már nem tudjuk pontosan, hogy melyik gyereket mire kell felkészítenünk, ezért arra törekszünk, hogy megtanuljanak felelősséget vállalni, döntéseket hozni, és megismerjék önmagukat. Kellő önismerettel ugyanis szinte bármit meg fognak tudni valósítani felnőtt korukban – mondta Török Katalin.
– Az eseményről a legfőbb szülői visszajelzés számunkra a magas részvételi arány, szombaton: a ragyogó napsütés ellenére minden termünk tele van. Nevelési programunknak is jó tükre ez a nap: mi ugyanis nem csupán gyerekeket veszünk föl az iskolába, hanem egész családokat – hangsúlyozza az igazgató.
Fotó: Sánta Balázs
