Szórványban is van jövője az egyháznak

A délvidéki magyar egyházmegye frissen kinevezett vezetője bizonyos értelemben hazatér, hiszen élete első két évtizedét a Vajdaságban töltötte.
– Szerzetesi hivatásom és egyházi feladataim miatt 1977-ben hagytam el szülőföldemet, bár rövidebb-hosszabb időre rendszeresen hazajártam. Édesanyám ma is ott él. Vajdasági papoknak tartottam lelkigyakorlatot, búcsúkra is elhívtak az elmúlt évtizedekben.

A július 5-i püspökszentelésig még van elegendő idő a „terepszemlére”.
– Most azzal foglalkozom, hogy behatóbban tanulmányozzam az egyházmegye történetét, helyzetét. Huzsvár László püspök atyát régóta ismerem és tisztelem, újvidéki plébános kora óta baráti kapcsolat fűz hozzá, még abból az időből, amikor a Hitélet című folyóiratot szerkesztette, amely akkoriban fogalom volt a Vajdaságban: ezzel hihetetlen jó pasztorális, médiaapostoli munkát végzett. Az MKPK ad limina látogatása után megyek le Nagybecskerekre, hogy a konkrét teendőket megbeszéljük elődömmel.

Kinevezésével tulajdonképpen véget ér szerzetesi élete.
– Nem szeretném, ha véget érne. Jogi értelemben a püspöki kinevezés felment bizonyos rendi szabályok betartása alól: az engedelmesség fogadalmának megtartásával például mostantól nem a rendi elöljárómnak, hanem személyesen a Szentatyának tartozom. Püspökként nem kötelező számomra a rendi közösségben való élet, a szegénység fogadalma pedig ezután az egyházmegyém felé kötelez. Az eddigi életstílusom alól persze nem kapok felmentést, ahogy természetesen a cölibátus és a tisztaság fogadalma alól sem ment fel a püspökszentelés. Nem szégyellem, hogy verbita vagyok, mit több, ezt reklámozni szeretném, és mindenképpen fenntartom a kapcsolatot rendtársaimmal. Ebben könnyebbséget jelent, hogy van Újvidéken egy plébániánk, amely Nagybecskerektől ötven kilométerre található, tehát nem egy sivatagba kerülök, ahol nincs verbita jelenlét…

Az általános püspöki feladatok mellett milyen sajátosságok várják új állomáshelyén?
– Az egyházmegyében az ortodoxok mellett kisebbségben vannak a katolikusok, számuk valamivel több, mint 80-82 ezer. Ez a teljes lakosság alig több mint tíz százaléka. Ugyanakkor a katolikusok körülbelül 92 százaléka magyar nyelvű. Nagyon nagy magyar tömb található itt, csak sokan a szórványban élnek. A többi katolikus cseh, horvát vagy német anyanyelvű. A Vajdaságban különösen fontos az ökumené, az együttműködés a szerb pravoszláv egyházzal, melynek vezetője a belgrádi pátriárka. A két közösség intézményes szinten jó kapcsolatot ápol, folyamatos a párbeszéd. Ugyanakkor tudjuk, a szerbek nemzeti öntudata számára milyen súlyos érzelmi sérülést jelentett Koszovó függetlenségének kikiáltása. Ez most is egy nyílt seb, és kissé a katolikus-ortodox párbeszédet is lassítja. Nemcsak mi, magyarok és katolikusok vagyunk kevesen és szórványban ezen a területen. A horvátok helyzete még nehezebb, hiszen ők egy „volt ellenséges” állam kisebbségeként élnek Szerbia területén. Rájuk is nagy szeretettel és gondoskodással kell figyelnünk. Püspökként azt szeretném megmutatni, hogy a jelen politikai helyzettől függetlenül, ilyen körülmények között is van jövője a katolikusoknak és az egyháznak Szerbia területén.

A nagybecskereki (zrenjanini) egyházmegye

Az egyházmegye a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartományban található, területe 9387 négyzetkilométer. Védőszentje Szent Gellért püspök és vértanú. Összlakossága 650 ezer, a katolikusok 83 ezren vannak. Az igehirdetés nyelve a plébániák többségében magyar (27), továbbá magyar és horvát (9), horvát (3), valamint egy plébánián német. A másvallásúak többségükben ortodoxok, kisebb arányban protestánsok. A püspökség egyházszervezeti felosztása: egy főesperesség, négy esperesség, negyven plébánia és ötven filia.

A bánsági helyi egyház az első világháború végéig a Szent István által alapított csanádi egyházmegye része volt. Önállósulását nem lelkipásztori megfontolások, hanem történelmi változás eredményezte. A trianoni békeszerződés a csanádi püspökség területét három részre szakította. A Szerb-Horvát-Szlovén, későbbi nevén Jugoszláv Királyság fennhatósága alá került részt a Szentszék 1923-ban Bánsági Apostoli Kormányzósággá alakította.
II. János Pál pápa 1986-ban emelte püspökséggé az apostoli kormányzóságot. Az egyházmegye első megyés püspökévé 1988-ban Huzsvár László újvidéki esperesplébánost nevezte ki, aki életkorára való tekintettel 2007- ben lemondott hivataláról. A most kinevezett Német László tehát a nagybecskereki püspökség második főpásztora.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..