Kilencen látogattunk el ebbe a kongregációba, és valamennyien megállapítottuk, hogy nagyon jó légkörű, szívélyes, nyíltszívű beszélgetésben lehetett részünk.
– Negyvenéves kimaradás után milyen ma hazánkban a szerzetesi hivatások helyzete?
A legfrissebb adatok szerint ma Magyarországon kilencvenöt közösség van. Ez nagyon magas létszám. Mindenki, aki reálisan szemléli ezt az adatot, megállapítja, hogy egy kis ország utánpótlással ezt hosszabb távon nem fogja tudni ellátni. Itt még a meglévő szerzetesi közösségek – nagyobbak és a kisebbek egyaránt – sok küzdelemre számíthatnak a megmaradásuk érdekében.
Nemekre lebontva huszonöt férfi közösség és hetven női közösség létezik hazánkban, de hozzátenném, hogy ebben a kilencvenöt közösségben benne vannak a hagyományos és régi típusú szerzetesrendek éppúgy, mint a társulások, szerzetesi közösségben élők csoportjai.
– Püspök úr egyben a kulturális bizottság elnöke is. A negyvenéves kommunista ideológia után kell a kulturális, társadalmi közéletet felemelni, és ez nagyon nehéz feladat. Hogyan tudja egyházunk megtalálni azokat a hidakat, amelyeken át a keresztény értékeket közvetíteni tudjuk a társadalom felé?
A Szentszék általános útmutatásai között nagyon komoly hangsúlyt kap, hogy az egyház művelje és maradjon párbeszédben a kortárs kultúrával, hiszen kezdettől fogva a kereszténység és a katolikus egyház kultúrateremtő erő. Nyilván ez az elmúlt hatvan esztendőben meggyengült, és ennek a regenerálására időre van szükség. Ha ez a kultúraátadás elkezdődik abban a kevés számú óvodában, iskolában, amellyel rendelkezünk, akkor előbb-utóbb a katolikus egyház is megtalálja a maga hangját az alakuló magyar társadalomban, és erre biztatást, bátorítást adtak a szentszéki találkozások.
