Szeretetre hangolva

A tavalyi eseményhez hasonlóan előadásokat hallhattunk, együtt imádkozhattunk és kérdéseket tehettünk fel az előadóknak. Öröm volt hallgatni az Amerikai Egyesült Államokat és a tajvani missziót is megjárt Fogassy Judit szerzetes nővért és az ír vendégelőadókat (a Pure in Heart mozgalomról múltkori lapszámunkban írtunk – a szerk.), akik gyakorlatiasságukkal, műveltségükkel üde színt hoztak Közép-Kelet-Európába.

Gloviczki Eszter orvos előadásából megtudhattuk, „a Mindenható úgy tervezte a szervezetünket, hogy az válaszolni tudjon a külső és belső környezet folyamatos változásaira. Úgy vagyunk tehát megalkotva, hogy a bennünket ért hatásokra, impulzusokra reagálni tudjunk.” Fontos tehát, hogy mit kíván velünk kommunikálni külső és belső világunk, s ez cselekvőkészségre nevel bennünket. Belső világunk változását az idegrendszerünkön kívül a különféle hormonális szabályozásokon keresztül is észlelhetjük. A serdülőkori vagy felnőttkori hormonok tehát üzenetet közvetítenek: hírvivők. Amennyiben félreértjük testünk vagy a külvilág üzeneteit, cselekvő, sorsukat irányító egyénekből áldozatokká válhatunk. Például meg kell kérdezni magunktól: mi az indulatok szerepe az életünkben. Amennyiben megtanulunk ezekkel bánni, jobban tudjuk majd irányítani életünket, cselekvő individuumokká válhatunk.

Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családokért felelős püspökének szavai nyomán ráébredhetünk, hogy amikor eltűnnek az elvek egy társadalomból, roppant nehézzé válik az értékek átadása, sőt, már a megfogalmazása is. Így mintha azt tapasztalnánk, hogy maguk az értékek tűntek el, pedig ez valójában nem történhet meg.

Fogassy Judit nővér elárulta, hogy amikor szülőkkel beszélgetve megkéri őket, hogy soroljanak fel tíz értéket, amelyeket szem előtt tartanak gyermekeik nevelésénél, legtöbbször háromnál elakadnak. Nagyon gyakran még abban a háromban is benne van a siker mint elérendő cél. Ilyenkor fel kell tenni a kellemetlen kérdést: mióta érték a siker? Újra meg kell tehát tanulnunk beszélni elvekről, értékekről.
Tudatosítanunk kell az értékek három fajtáját: a társadalmi értékeket, amelyek a közösség összetartásáért felelősek. A vallási értékeket, amelyek hitünk alapelvei, és ez egyéni értékeket, amelyek nélkül nem tudnánk kormányozni életünk hajóját. A pasztoráció elsődleges feladata tehát megmutatni az embereknek, miként kell kiállni egy-egy érték mellett, újra megtanulni értékalapon látni a világot, és ennek alapján tanúságot tenni. Ami azt jelenti: merünk kilógni a sorból eltérő világképünkkel, vállalni tudjuk és védeni tudjuk hitünket.

Puskás Balázs atya szerint a lelkiismeret óriási ajándék, gyakran azonban úgy beszélünk róla, mintha egy önjáró, önműködő lehetőség lenne. Ez a kép azonban távol van a valóságtól, hiszen a lelkiismeretet is állandóan nevelni kell, megtanítani arra, hogy mi a jó és mi a rossz. A lelkiismeret tehát olyan iránytű, amely akkor fog bennünket helyesen szolgálni, ha megfelelő kapcsolatunk van vele. A lelkiismeretet meg is lehet ölni, amelyre bőven találunk példát a huszadik században.
A test teológiájáról és a tisztaságról való beszélgetés folyamán elhangzott, hogy a lelki tisztaság ellentétét nem a „piszkos” szó írja le megfelelően, hanem az önző. Ezért kell barátságra, kölcsönösségre törekednünk a férfi-női kapcsolatokban is, ami egész lényünket áthatja. A legeszményibb állapot az, ha a házasságban is sikerül megőrizni a barátságot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.