A Tolna megyei Báta község a Szent Vér ősi kegyhelye. A Szent Vér-ereklyét minden bizonnyal a bencés kolostor épületében, egy számára külön kialakított kápolnában őrizték. A XV. század végén országszerte nevezetessé tette az apátságot a Szent Vér csodája. A Thuróczy-krónika szerint 1415-ben Garai János az ereklyének tulajdonította kiszabadulását spalatói fogságából: bilincseit a bátai monostor templomába vitte, a Megváltó szent vérének dicsőségére.
IV. Jenő pápa 1434-ben kiadott bullája búcsújáró hellyé nyilvánítja az apátság templomát. A pápai irat elmondja, hogy az ereklyét a bátai monostortemplomban úrnapja ünnepén oltárra helyezik, amelyhez – mint Krisztusnak az Oltáriszentségből kifolyt véréhez – megszámlálhatatlan sokaság zarándokol. A források alapján annyi bizonyos, hogy Bátán egy szentostya-töredéket őriznek, amelyből valamikor vér csordult. Hogy a csoda pontosan mikor és hogyan történt, nem tudjuk, mert az apátság iratai elvesztek. Vitathatatlan azonban, hogy maradandó ereklyével rendelkezett a bátai egyház, amelyet nagy tisztelet övezett. 1539. július végén, egy török támadás következtében végleg elpusztult az apátság és a Szent Vér-ereklye. Négyszáz évvel a pusztulás után, 1939-ben Lechner Lóránt okleveles építészmérnök tervei alapján emelték a ma is álló, neoromán stílusú templomot az apátság feltételezett helyére, amely felszentelését követően hamarosan a környék kedvelt búcsújáró helyévé vált.
Pécsi Egyházmegye
