A provinciának így ma száztizenhat szerzetes tagja van. A középnemzedékbeliek vannak a legnagyobb létszámban, s ahogyan Magyar Gergely tartományfőnök mondja, „az idősek közül többen erősítenek még minket, s a növendékek számának alakulása is reményteljes képet mutat”. Hat jelölt készül hivatására Szegeden, négy novícius ismerkedik Szent Ferenc lelkiségével Szécsényben, s az egyszerű fogadalmasok tízen vannak. 2009-ben emlékezett a rend a pápai jóváhagyás nyolcszázadik évfordulójára. A jubileumi évet bezáró szentmisét 2010. január 2-án mutatják be a Ferences Mária Misszionárius Nővérek templomában. Egyre gyakrabban hallani a „ferences családról”. Ilyenkor azokra a közösségekre gondolunk, amelyek Szent Ferenc karizmáját hordozzák, az egészen friss alapításúaktól a régebbiekig. 1990 után indultak újra a minoriták és a kapucinusok, a „hagyományos” ferencesek mellett ők tartoznak az első rendbe. A klarisszák közössége alkotja Szent Ferenc második rendjét. Ők II. József ideje, tehát az 1780-as évek óta nem működtek Magyarországon. Tizenöt évvel ezelőtt francia alapítással indultak újra Szécsényben, s 2009. augusztus 2-án vált önálló közösséggé az ottani monostor. A nővérek elöljárója, Nárai Éva Ferenc-Mária nővér monasztikus, szemlélődő életükről magával ragadó, hiteles szavakkal beszél: a csönd igazi életre, az isteni működés realitására segítő szerepéről. A harmadik rendbe tartoznak a világiak: házasok vagy egyedülállók, számuk eléri a négyszázat. Ők családban élnek, s környezetükben, munkahelyükön közvetítik a ferences karizmát. A reguláris harmadrendek közösségben élő, férfi és női csoportok. Bagyinszki Ágoston atya ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely a rendszerváltás idején, 1988-ban érettségizett. „Gyerekkoromból még őrzöm a diktatúra emlékét. Az ELTE Természettudományi Karán, fizikus szakon tanultam, ugyanakkor az intenzív keresés időszakát jelentette ez. A keresztény felekezetek és más vallási csoportok egyaránt hirdették magukat a hirtelen jött szabadságban. Ekkor éltem meg keresztény hitem tudatosulását. Jól emlékszem arra, hogy az első években más hangsúllyal beszéltem hivatásomról, mint ma. Az ihletett pillanatokról nehéz számot adni, ugyanakkor ezek azok, amelyek a személyes bizonyossághoz vezetnek. S ezek indítottak el a szerzetesi életúton.”
|
„Szent Ferenc élete minden korban eligazíthat minket. S hogy az ő életeszménye hogyan valósul meg, erre talán különös a válaszom: rosszul, de még az is sokkal jobb, mint ha sehogy sem – mondja Zatykó László atya. – Ha Szent Ferenc Krisztus-követésével összevetem a magam Krisztus-követését, akkor azt kell mondanom: bizony érzem a gyarlóságomat, de ugyanakkor jó, hogy tudom, mihez képest vagyok gyarló. Ferencben az egyszerűséget vélem az egyik nagy értéknek. Abban az értelemben, ahogyan ő értette: az Egyet érdemes keresni, mindenben az Egyre érdemes figyelni. Ha ezt az Egyet keresem, az egy Istent, aki emberré lett, s minden helyzetben őt próbálom megélni, akkor ez önmagában figyelmeztetés lehet azok számára, akik a sokkal vannak elfoglalva.”
Érdekes, visszatekintve a kommunista időkre: amit az akkori atyák és testvérek kényszerként, üldözésként éltek meg – ami így is volt –, gyümölcsöket is hozott, mondja Gergely atya. Az lehetett ferences, aki a papságot és a tanárságot egyaránt vállalta. Ennek következtében jó fölkészültségű személyek kerültek a ferences közösségbe. „Teljes odaadással végezték az engedélyezett két gimnáziumban a nevelést és oktatást, illetve az iskolai lelkipásztorkodást. Ez meghatározta a rend által követendő irányt is.
1990 után ismét vállalhattak plébániai és egyéb szolgálatot. „Nagyon örültünk ennek – folytatja a tartományfőnök –, de húsz év távlatából látszik, mennyi nehézséggel jár ez együtt. Fennállt a veszélye a túlvállalásnak, s más rendekhez hasonlóan mi is többre vállalkoztunk, mint amennyit bírunk. Azt a fegyelmezőerőt, amely a kommunizmus idején kívülről jelentkezett, most magunknak belülről kell megteremtenünk.” A szentendrei és az esztergomi gimnázium mellett 1990 után átvették az orsolyita nővérektől a Szent Angéla-iskolát, s Mohácson is fenntartói egy oktatási intézménynek, bár ott ferences szerzetes nincs. A Szent Angélában két ferences szerzetes „főállásban”: igazgatóként és az iskola lelkivezetőjeként vesz részt a munkában. Az esztergomi és a szentendrei gimnáziumban a tanárok háromnegyed része ma már világi pedagógus. „Az iskolában kovásznak kell lennünk, meghatározni annak lelkiségét, színvonalát, s a világi kollégákkal együtt testvérekként működünk az iskolai misszióban” – összegzi Gergely atya.
Az ország tizennégy településén tűnnek fel barna habitusukban, s vesznek részt a plébániai lelkipásztorkodásban. Kárpátalján három testvér tizenegy plébániát lát el; Gyöngyösön a régi ferences plébánia, illetve oldallagosan Gyöngyöspüspöki és Mátraháza tartozik hozzájuk. Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely. Ez meghatározza az ottani lelkipásztorkodás jellegét is: zarándokok fogadása, gyóntatás, szentmisék és lelkivezetés. Egyrészt hagyományos feladatok, ugyanakkor a népi vallásosság ápolása mellett jelentkeznek az új misszionálási formák is. Szécsényben – ahol a noviciátus működik – egy hagyományos nógrádi település plébániáját látják el, Szegeden az alsóvárosi plébániához kapcsolódik a régóta híres Havas Boldogasszony-búcsú. A szentendrei iskola mellett nincs plébánia, de a helyi egyházközséggel együttműködve az atyák lelkipásztori ellátást is adnak. Budapesten Pasaréten és a Margit körúton található ferences plébánia. Ez utóbbihoz tartozik a Tövis utcai templomigazgatóság, s ugyancsak ilyen minőségben működik a pesti ferencesek néven emlegetett hely a Belvárosban, ahol hagyományosan a gyóntatás jelenti az atyák elsődleges szolgálatát. Esztergomban az iskola mellett ugyancsak templomigazgatóság működik.
|
Sümeg Barsi Balázs atyának köszönhetően egyre többek által látogatott lelkigyakorlatos központtá alakult. Zalaegerszegen és Szombathelyen plébániát látnak el, ez utóbbi helyen és Pécset pedig egyetemi kollégiumot tartanak fenn. Reisz Pál több mint negyven esztendeje kötelezte el magát Szent Ferenc kisebb testvérei között. A ma Szombathelyen élő szerzetes így vall szerzetesi életéről: Az assisi szent egész életre szólóan vonzásában tartja az embert. A ferencesek ebből – már gyermekként megtapasztaltam – csodálatos értékeket tudtak fölcsillantani. A rend egyre vonzóbbá vált számomra, s ez a vonzás és vonzódás a mai napig tart. A ferencesek tevékenységét nem lehet leszűkíteni egy-egy lelkipásztori feladatra. Az evangélium mindenkihez szól – ugyanígy a rend küldetése is. Ezt a ferences univerzalitást saját életemben is megtapasztaltam.”
Majd kissé elgondolkodik, s így folytatja: „Ahhoz, hogy a szerteágazó küldetésnek meg tudjak felelni, mindig előfeltételként jelentkezett: a szerzet valamennyi egyéni és közösségi gondjában, a feladatok vállalásában álljon az ember mellett. A szerzetes soha nem marad magára. Az életem folyamán jelentkező személyes gondjaimban is számíthattam a közösségre.”
A laikus testvérek fogadalmat tesznek, de nem szentelik őket pappá. A régi laikus testvér képe egyszerű volt, a mai fiatalok egészséges önbizalmához emberpróbáló, komoly feladatot kell találni, amit el is bírnak, s jó szívvel szolgálnak – fogalmazza meg a közösség vezetője. Laikus testvér maradhat valaki tanári diplomával, teológusi végzettséggel is. „Nem gondolom, hogy az értelmi képességek határozzák meg, ki legyen pap, és ki nem. Ez hivatás kérdése, magam úgy érzem, nem a papságra, hanem a laikus testvéri sorsra hívott meg az Úr” – mondja egyikük.
S hogy mi ez a hivatás?
„Sokszor úgy tűnik, a laikus testvér könnyebben megvalósíthatja az életszentséget. Talán az ő hivatása szorosabban azonosítható a szerzetesi alaphivatással. Nem »szerzetesebb « a paptestvérnél, de nincs a szélesebb közösséghez szóló »szolgálati« küldetése. A ferencesek a világban élnek, de jelentkeznek a rendben olyan próbálkozások, amelyek inkább a szemlélődést kívánják előtérbe helyezni.” Egyre több ferences szerzetes tanít a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, amelyet 2000-ben hozott létre a ferences, a bencés és a piarista rend. Orosz Lóránt személyében egy idő óta ferences tölti be a rektori tisztséget.Gyöngyösön az Autista Segítő Központnak a ferences kolostor ad helyet, s ők is tartják fenn. Az otthonban csak egy ideig maradhatnak a fiatalok, s kérdés, utána mi lesz velük. Ezért Karácsondon, egy majorságban az arra alkalmas autista fiatalok munkát végeznek, s ott is laknak. Nagyon szép, nagyon nehéz feladat, amely jelentős anyagi ráfordítást igényel. Ha valaki jelentkezik a rendbe, jelöltségét Szegeden kezdi meg, utána a noviciátus következik Szécsényben. Az erdélyi rendtartomány is ide küldi növendékeit. A következő állomás a pasaréti növendékház, a fiatalok a Sapientián tanulnak teológiát, s az örökfogalom letételéig élnek Budán, utána küldik őket különféle feladatokra. „Ma már sokkal inkább a lényeget keresik a hitről tájékozódni akaró fiatalok, mint akár a harminc évvel ezelőttiek” – magyarázza Barsi Balázs atya. –Lemaradunk a pasztorációban, ha azt gondoljuk, szórakoztatni kell őket hittan címén, miközben életük kérdéseire várnak választ. Én nem »szórakoztatom « őket, mégis jönnek hozzám. Saját nyelvükön kell megfogalmazni az örök igazságokat. Az ifjúság színe-java fogékony a lényegre, s észreveszi a hamisságot.”A szécsényi noviciátusnak a történelemben valahányszor menekülnie kellett, a vész elmúltával ismét és ismét újraindult a szerzetesjelöltek képzése. Az 1990 előtti időszakról szólva Varga Kapisztrán magiszter megjegyzi: az egyház használatában csak a sekrestye és néhány szomszédos helyiség maradt. Az 1989-et megelőző években – amíg a ferences rend vissza nem kapta a kolostort – az épület üresen állt. Az akkor megkezdett felújítási munkák még ma is folytatódnak. Miért jó szerzetesnek lenni? Tokár János atya szavai mintha körülölelnék a ferencesek utóbbi húsz esztendejét: „Abban lelem meg boldogságomat, úgy érzem magam kiteljesedett embernek – jó szerzetesnek –, ha mindennap közel kerülök a Jóistenhez; nem a saját mesterkedésem és ügyeskedésem által, hanem azzal, hogy igyekszem érzékelni az ő jelenvalóságát.”