Görögkatolikus köreinkben is hasonló folyamat zajlott le, a XXI. század elején mégis tapasztalhatunk némi rehabilitációt a szent személyével kapcsolatban, s nem csupán azért, mert liturgikus szövegei magyar nyelven is elérhetők, hanem azért, mert két egyházközségünk, Budaörs és Vásárosnamény is Szent Demetert választotta épülő temploma védőszentjéül.
A nagy és dicsőséges vértanúról október 26-án emlékezik meg a bizánci egyház. A források szerint Szent Demeter Thesszalonikiben élt Diocletianus és Maximianus császár uralkodása idején. A hadviselésben jártas katona fiatal kora ellenére nagy sikereket ért el, de megtérése és eredményes hithirdetése véget vetett katonai pályafutásának, és börtönbüntetésre ítélték. Helyzete akkor romlott meg végleg, amikor Nesztor nevű tanítványa egy vandál óriás elleni csodálatos győzelme során Demeter Istenét hívta segítségül. Maximianus „ezért arra gyanakodott, hogy Demeter valamilyen varázslatot alkalmazott, így megparancsolta katonáinak, hogy menjenek, és lándzsájukkal öljék meg a tömlöc mélyén… Néhány keresztény, akik jelen voltak a szent kivégzése során, megvárták, hogy elinduljanak a katonák, és testét mély tisztelettel eltemették… Isten nem akarta tétlenül hagyni halála után, és a Szent Demetert betöltő kegyelem hatásaként finom, illatos folyadék (müró) áradt testéből, aminek az volt a sajátossága, hogy a szent közbenjárására meggyógyította mindazokat a betegeket, akik hittel megkenték magukat e folyadékkal… Csodáinak száma oly nagy, hogy aki meg akarná számolni őket, az olyan oktalannak tűnne, mint aki a homokszemeket akarná megszámolni” – olvassuk Demeter életrajzában.
