Talán sokan emlékeznek még: 2003-ban leégett az akkor főiskolaként működő épület tetőszerkezete. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola ezután költözött át Vácra, s a helyreállított épületben a Keresztelő Szent János Iskolaközpont kapott helyet. A műemlék épület középkori eredetre nyúlik vissza. Kezdetben várként funkcionált – ma is bástyának nevezik a sarki részeket –, majd a Zichy család kastéllyá alakította át. Miután II. József más szerzetesrendek mellett a trinitáriusokat is feloszlatta, megüresedett a szerzetesek óbudai épülete, s a Zichy család oda helyezte át birtokközpontját. Attól kezdve az épület lassú pusztulásnak indult, mígnem 1905-ben a keresztes nővérek megvásárolták, s hozzáfogtak a bővítéséhez. Akkor nyerte el mai alakját. A tanítóképzőt 1948-ban államosították. A terület és a „kastély”, ahogy mondják, ma is állami tulajdon, 2006 óta működik itt az iskola a gödöllői premontrei perjelség fenntartásában.
A rend elképzelése szerint az iskola célja: legyen katolikus szellemiségű, s jelenjenek meg benne a rend hagyományai. Szelídséggel nevelni – fogalmazza meg Márton atya programjukat. Szelídséggel nevelni, de határozott módon, teszi hozzá. Tudja persze, korántsem biztos, hogy az eredmény azonnal megjelenik a diákok életében, talán évtizedek is kellenek ennek kibontakozásához. „Valóban fontosnak tartjuk, amit Márton atya mondott. Szelíd erővel, határozott céllal dolgozunk” – erősíti meg Tóth László.
Az iskolát a Zsámbéki-medence településeiről, de Bicske felé még távolabbról is látogatják. A Zsámbéki-medence falvaiból – a kisvárossá előlépett Zsámbékot is beleértve – a gimnazisták jelentős része ma még az utazást választja. Naponta több órát autóbuszoznak, vagy autóznak a szülőkkel, hogy eljussanak a budai gimnáziumokba. „Ez részben érthető – folytatja az igazgatóhelyettes –, Budán híres gimnáziumok működnek, de mi úgy gondoljuk, itt is megteremthető olyan színvonalú iskola, amely vonzó lehet a környék lakóinak.”
Hagyományt teremteni, meghatározni azokat az erővonalakat, amelyek mentén kirajzolódik az iskola arculata. Zsámbékra és a környező falvakba sokan költöztek ki Budapestről, a medence települései ezért nem tekinthetők hagyományos falusi, vidéki környezetnek. Az iskola vezetői tudják, az így kialakult polgári réteg igényeinek is meg kell felelniük.
Kungl György igazgató éppen művészeti foglalkozást tart a nagyobbaknak. „Iskolánk már 2006-ban így fogalmazta meg célját: keresztény nevelés, ötvözve a művészeti neveléssel. Ez nem idegen a premontrei rendtől. A művészet annyira van jelen, amennyire minden iskolában jelen kellene lennie. Helyet kapott a zeneművészeti, a táncművészeti, a szín- és bábművészeti ág, a képző- és iparművészeti ág, ezen belül a grafika- és festészet, a szobrászat- és kerámia, a textil- és bőrműves, valamint a fotó- és filmtanszak. A kisebbeknek előképző foglalkozást tartunk.”
Ezekben a napokban a Szent Márton képeslapokon című kiállítás és az Árpád-házi Szent Erzsébet Alapítvány rajzpályázatának anyaga látható az iskolában. A Márton-napi ünnepség a kisváros életében is jelentős eseménynek számított.
Az iskola nevelési és oktatási programjában a keresztény értékrendhez jól illeszkedik az út a felsőoktatásba. „Aki itt tanul meg írni és olvasni, szeretnénk, ha itt is érettségizne, hogy utána a felsőoktatásban folytassa életét – hangsúlyozza Tóth László. – Mindez elengedhetetlen a közösségi tudat fejlesztése nélkül. Fontos az egyéni boldogulás, de ehhez a közösségi életen keresztül vezet az út.”
Zsámbékon a második világháború után a lakosság jelentős részét – a németeket – kitelepítették, távoli vidékekről érkező betelepülők kerültek a helyükbe. Velük találkoztak a fővárosból az agglomerációs övezetbe kiköltözők. Így formálódik ma Zsámbék arculata. „Egy vidéki kisvárosnak szüksége van jó hírű gimnáziumra. Arra is gondolva, hogy akik itt telepedtek le, egyre inkább részeseivé válnak Zsámbék és a környék katolikus-keresztény közösségének, s ebben a folyamatban az iskola is partner lehet.” Azt szeretnék, ha a gimnázium további fejlesztésével egy jó színvonalú, tizenkét osztályos iskola képe élne az emberekben.
A gimnáziumban emelt óraszámban kínálják a képzést matematika, angol, német, rajz és vizuális kultúra, valamint humán téren. Idetartozik a magyar, a történelem és a filozófiatörténet. Az informatikai szakirány az épület bővítése és felújítása után ismét életre kel – jól felszerelt, a mai követelményeknek megfelelő szaktantermek várják majd a diákokat.
Ezzel együtt az intézmény arculatát meghatározza művészeti jellege. Már az első osztálytól kezdve bárki beiratkozhat a művészeti képzésre. „Ez nem kötelező, de vonzza a gyerekeket. Egyéb irányú tanulmányaik mellett fogékonnyá válnak a világ művészi befogadására” – mondja Tóth László.
A művésztanárok a fakultatív művészeti iskolában foglalkoznak a gyerekekkel. Nem művészképzés folyik itt, hangsúlyozza Tóth László, „úgy kell ezt elképzelni, mint egy zeneiskolát. Ott sem válik mindenki zeneművésszé, de az így megszerzett tudással gazdagabbá, fogékonyabbá válik a gyerekek élete.” Megkezdődött a zeneiskola alapozása is. Elsőben és másodikban az egyik osztály már az énekes iskola tanrendje szerint halad.
Két kiállítóterem működik a falak között, ahol a diákok és a művésztanárok, de külső művészek alkotásai is megtekinthetők. A szaktantermek műteremként is funkcionálnak. Nyaranta az iskola ad helyet a zsámbéki művésztelepnek, ahol a művészek és a tanárok, valamint a diákok együttesen vesznek részt az alkotás izgalmas folyamatában. Az iskola és a város így is egyre közelebb kerül egymáshoz. „A kiköltözöttek jó része ma még gyökértelen itt. Az iskola hozzájárulhat az ő meggyökerezésükhöz. Aki mindennapjaiban, kulturális módon is idekötődik, az válik igazán zsámbékivá.”
Kungl György elmondja még, érettségire épülő szakképzés indítását is tervezik, elsősorban művészeti területen: díszítő festőket, díszlet- és jelmeztervező asszisztenseket, a fotózással és filmmel foglalkozó szakembereket képeznek majd.
Hogyan illeszkedik ehhez a pedagógiai programhoz a most induló – milliárdos nagyságú – beruházás? A jövő képe vonzóan bontakozik ki a számítógépes látványterveken. Az építkezés felelőse, a projekt irányítója Turóczi Gábor. A központi épülettől mintegy háromszáz méterre már elkészült a szabadtéri sportpálya. Szabvány méretű kézi- és kosárlabdapályát, kispályás focipályát alakítottak ki itt, emellett a terület atlétikai versenyek lebonyolítására is alkalmas. „A testnevelés mellett szabadidős és közösségi rendezvényeknek is helyet ad.”
A Catharineum épülete a sporttelep és a főépület között helyezkedik el. Korábban itt működött a főiskola nagyelőadója. „A mindennapos testnevelés bevezetése után – az épülő tornaterem mellett – második tornatermi lehetőséget ad, emellett díszteremként is működik.” Eszembe jut: a korábban szóba került budai gimnáziumok örülnének, ha ilyen adottságaik lennének. Itt, a vidéki környezetben sokkal nagyobb a tér, jó a levegő.
A kastélynak ma még csak egyik részét használják. Műemléki épületről lévén szó, régészeti feltárással kezdték a tervezést, majd a pedagógiai programnak megfelelően formálódtak az építészeti tervek. A kastélyhoz illeszkedő új épületben fölül kap helyet a tornacsarnok, alatta a konyha és az ebédlő, de konditermeknek és öltözőknek is jut hely. Kétszintű – zárt és nyitott – közlekedőfolyosó köti majd össze az épület többi részével.
Megtartják a jelenlegi bejáratot, de az új szárnynál is kaput nyitnak, hogy az ottani aulában, tornacsarnokban rendezett, nem közvetlenül iskolai események helyszínét az iskola életétől függetlenül megközelíthessék.
A belső udvart ma a napközisek használják. A tervek szerint az általános iskolásoknak és a gimnazistáknak külön játszó- és sétateret alakítanak ki. A belső udvar inkább a nyugodt kikapcsolódásra ad majd lehetőséget. „Nem pusztán épületfelújítást, hanem intézményi rekonstrukciót végzünk” – hangsúlyozza Turóczi Gábor. A kastély régi szárnyainak fölújításával és az új épületrész hozzákapcsolásával az iskola valóban rendkívül kényelmes körülmények közé jut.
A hatalmas beruházásnak most készülnek a kiviteli tervei. Állami ingatlanon a gödöllői premontrei perjelség fejleszti az iskolaközpontot. A 2013-as állami költségvetésben szerepelt már a szükséges összeg, „s meglátjuk – teszi hozzá Turóczi Gábor – mire lesz ez elegendő”. Mindenesetre bizakodnak, s remélik, a jövő év végére elkészülnek a munkálatokkal.
