Szelíd erővel – az iskola otthont teremt

Talán sokan emlékeznek még: 2003-ban leégett az akkor főiskolaként működő épület tetőszerkezete. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola ezután költözött át Vácra, s a helyreállított épületben a Keresztelő Szent János Iskolaközpont kapott helyet. A műemlék épület középkori eredetre nyúlik vissza. Kezdetben várként funkcionált – ma is bástyának nevezik a sarki részeket –, majd a Zichy család kastéllyá alakította át. Miután II. József más szerzetesrendek mellett a tri­ni­tá­riu­so­kat is feloszlatta, megüresedett a szerzetesek óbudai épülete, s a Zichy család oda helyezte át birtokközpontját. Attól kezdve az épület lassú pusztulásnak indult, mígnem 1905-ben a keresztes nővérek megvásárolták, s hozzáfogtak a bővítéséhez. Akkor nyerte el mai alakját. A tanítóképzőt 1948-ban államosították. A terület és a „kastély”, ahogy mondják, ma is állami tulajdon, 2006 óta működik itt az iskola a gödöllői premontrei perjelség fenntartásában.

A rend elképzelése szerint az iskola célja: legyen katolikus szellemiségű, s jelenjenek meg benne a rend hagyományai. Szelídséggel nevelni – fogalmazza meg Márton atya programjukat. Szelídséggel nevelni, de határozott módon, teszi hozzá. Tudja persze, korántsem biztos, hogy az eredmény azonnal megjelenik a diákok életében, talán évtizedek is kellenek ennek kibontakozásához. „Valóban fontosnak tartjuk, amit Márton atya mondott. Szelíd erővel, határozott céllal dolgozunk” – erősíti meg Tóth László.

Az iskolát a Zsámbéki-medence településeiről, de Bicske felé még távolabbról is látogatják. A Zsámbéki-medence falvaiból – a kisvárossá előlépett Zsámbékot is beleértve – a gimnazisták jelentős része ma még az utazást választja. Naponta több órát autóbuszoznak, vagy autóznak a szülőkkel, hogy eljussanak a budai gimnáziumokba. „Ez részben érthető – folytatja az igazgatóhelyettes –, Budán híres gimnáziumok működnek, de mi úgy gondoljuk, itt is megteremthető olyan színvonalú iskola, amely vonzó lehet a környék lakóinak.”

Hagyományt teremteni, meghatározni azokat az erővonalakat, amelyek mentén kirajzolódik az iskola arculata. Zsámbékra és a környező falvakba sokan költöztek ki Budapestről, a medence települései ezért nem tekinthetők hagyományos falusi, vidéki környezetnek. Az iskola vezetői tudják, az így kialakult polgári réteg igényeinek is meg kell felelniük.

Kungl György igazgató éppen művészeti foglalkozást tart a nagyobbaknak. „Iskolánk már 2006-ban így fogalmazta meg célját: keresztény nevelés, ötvözve a művészeti neveléssel. Ez nem idegen a premontrei rendtől. A művészet annyira van jelen, amennyire minden iskolában jelen kellene lennie. Helyet kapott a zeneművészeti, a táncművészeti, a szín- és bábművészeti ág, a képző- és iparművészeti ág, ezen belül a grafika- és festészet, a szobrászat- és kerámia, a textil- és bőrműves, valamint a fotó- és filmtanszak. A kisebbeknek előképző foglalkozást tartunk.”

Ezekben a napokban a Szent Márton képeslapokon című kiállítás és az Árpád-házi Szent Erzsébet Alapítvány rajzpályázatának anyaga látható az iskolában. A Márton-napi ünnepség a kisváros életében is jelentős eseménynek számított.


Az iskola nevelési és oktatási programjában a keresztény értékrendhez jól illeszkedik az út a felsőoktatásba. „Aki itt tanul meg írni és olvasni, szeretnénk, ha itt is érettségizne, hogy utána a felsőoktatásban folytassa életét – hangsúlyozza Tóth László. – Mindez elengedhetetlen a közösségi tudat fejlesztése nélkül. Fontos az egyéni boldogulás, de ehhez a közösségi életen keresztül vezet az út.”

Zsámbékon a második világháború után a lakosság jelentős részét – a németeket – kitelepítették, távoli vidékekről érkező betelepülők kerültek a helyükbe. Velük találkoztak a fővárosból az agglomerációs övezetbe kiköltözők. Így formálódik ma Zsám­bék arculata. „Egy vidéki kisvárosnak szüksége van jó hírű gimnáziumra. Arra is gondolva, hogy akik itt telepedtek le, egyre inkább részeseivé válnak Zsámbék és a környék katolikus-keresztény közösségének, s ebben a folyamatban az iskola is partner lehet.” Azt szeretnék, ha a gimnázium további fejlesztésével egy jó színvonalú, tizenkét osztályos iskola képe élne az emberekben.

A gimnáziumban emelt óraszámban kínálják a képzést matematika, angol, német, rajz és vizuális kultúra, valamint humán téren. Idetartozik a magyar, a történelem és a filozófiatörténet. Az informatikai szakirány az épület bővítése és felújítása után ismét életre kel – jól felszerelt, a mai követelményeknek megfelelő szaktantermek várják majd a diákokat.

Ezzel együtt az intézmény arculatát meghatározza művészeti jellege. Már az első osztálytól kezdve bárki beiratkozhat a művészeti képzésre. „Ez nem kötelező, de vonzza a gyerekeket. Egyéb irányú tanulmányaik mellett fogékonnyá válnak a világ művészi befogadására” – mondja Tóth László.

A művésztanárok a fakultatív művészeti iskolában foglalkoznak a gyerekekkel. Nem művészképzés folyik itt, hangsúlyozza Tóth László, „úgy kell ezt elképzelni, mint egy zeneiskolát. Ott sem válik mindenki zeneművésszé, de az így megszerzett tudással gazdagabbá, fogékonyabbá válik a gyerekek élete.” Megkezdődött a zeneiskola alapozása is. Elsőben és másodikban az egyik osztály már az énekes iskola tanrendje szerint halad.

Két kiállítóterem működik a falak között, ahol a diákok és a művésztanárok, de külső művészek alkotásai is megtekinthetők. A szaktantermek műteremként is funkcionálnak. Nyaranta az iskola ad helyet a zsámbéki művésztelepnek, ahol a művészek és a tanárok, valamint a diákok együttesen vesznek részt az alkotás izgalmas folyamatában. Az iskola és a város így is egyre közelebb kerül egymáshoz. „A kiköltözöttek jó része ma még gyökértelen itt. Az iskola hozzájárulhat az ő meggyökerezésükhöz. Aki mindennapjaiban, kulturális módon is idekötődik, az válik igazán zsámbékivá.”

Kungl György elmondja még, érettségire épülő szakképzés indítását is tervezik, elsősorban művészeti területen: díszítő festőket, díszlet- és jelmeztervező asszisztenseket, a fotózással és filmmel foglalkozó szakembereket képeznek majd.

Hogyan illeszkedik ehhez a pedagógiai programhoz a most induló – milliárdos nagyságú – beruházás? A jövő képe vonzóan bontakozik ki a számítógépes látványterveken. Az építkezés felelőse, a projekt irányítója Turóczi Gábor. A központi épülettől mintegy háromszáz méterre már elkészült a szabadtéri sportpálya. Szabvány méretű kézi- és kosárlabdapályát, kispályás focipályát alakítottak ki itt, emellett a terület atlétikai versenyek lebonyolítására is alkalmas. „A testnevelés mellett szabadidős és közösségi rendezvényeknek is helyet ad.”

A Catharineum épülete a sporttelep és a főépület között helyezkedik el. Korábban itt működött a főiskola nagyelőadója. „A mindennapos testnevelés bevezetése után – az épülő tornaterem mellett – második tornatermi lehetőséget ad, emellett díszteremként is működik.” Eszembe jut: a korábban szóba került budai gimnáziumok örülnének, ha ilyen adottságaik lennének. Itt, a vidéki környezetben sokkal nagyobb a tér, jó a levegő.

A kastélynak ma még csak egyik részét használják. Műemléki épületről lévén szó, régészeti feltárással kezdték a tervezést, majd a pedagógiai programnak megfelelően formálódtak az építészeti tervek. A kastélyhoz illeszkedő új épületben fölül kap helyet a tornacsarnok, alatta a konyha és az ebédlő, de konditermeknek és öltözőknek is jut hely. Kétszintű – zárt és nyitott – közlekedőfolyosó köti majd össze az épület többi részével.

Megtartják a jelenlegi bejáratot, de az új szárnynál is kaput nyitnak, hogy az ottani aulában, tornacsarnokban rendezett, nem közvetlenül iskolai események helyszínét az iskola életétől függetlenül megközelíthessék.

A belső udvart ma a napközisek használják. A tervek szerint az általános iskolásoknak és a gimnazistáknak külön játszó- és sétateret alakítanak ki. A belső udvar inkább a nyugodt kikapcsolódásra ad majd lehetőséget. „Nem pusztán épületfelújítást, hanem intézményi rekonstrukciót végzünk” – hangsúlyozza Turó­czi Gábor. A kastély régi szárnyainak fölújításával és az új épületrész hozzákapcsolásával az iskola valóban rendkívül kényelmes körülmények közé jut.

A hatalmas beruházásnak most készülnek a kiviteli tervei. Állami ingatlanon a gödöllői premontrei perjelség fejleszti az iskolaközpontot. A 2013-as állami költségvetésben szerepelt már a szükséges összeg, „s meglátjuk – teszi hozzá Turóczi Gábor – mire lesz ez elegendő”. Minden­esetre bizakodnak, s remélik, a jövő év végére elkészülnek a munkálatokkal.