Szelíd ének

 
Lépteimet holt anyaggá
mélyíti a tenger.
Iszapos arccal fájok
gyolcsokig vérző kegyelemmel.
 
Ki átszivárog rajtam,
létét is megáldom.
Isten előtt hull a földre
sírásban rianó lábnyom.