Keserű arcvonásunk
Vers
Őrizetlenül hagytuk a földet,
szemünkben sűrű csillag áll.
Mint a szívünkhöz örvénylő égbolt,
a gyermekkor hálni visszajár.
Madár János
Gyöngyöző fa
Vers
A teremtés előtt születtél.
Könnyű fű zöldült előtted.
Mintha virágok hamvában járnék.
A legszebb utakat jötted.
Érintettél szóval, kegyelemmel.
Almafa
Vers
Kifordul a szélből.
Sebekkel fénylik a táj.
Tört ágacskák. Egymásra
zárult rügyek.
Örökség
Vers
Meg nem született őseimet
nézem földön és egen.
Settenkedik szememben az idő,
világra nyílik öt sebem.
Mama
Vers
A kés meghalt tenyeredben,
szívedhez emelt kenyerünk lehullt.
Cseléd sorsod árva morzsáiban
fénylik a jövő és a múlt.
Szelíd ének
Vers
Mint a lélegzet kagylózúgása,
oly törékeny az ég.
A csillagok fekete félelmével
– – – indulok eléd.
