Szegedi krónika

A hagyomány azt jelenti, amit a kontinensnek a kereszténység: krisztusi epifániát, a háromkirályok tiszteletét, ahogyan azt például Köln katedrálisa mint zarándokhely sugallja. És Szent Gellért szellemiségét… Kiss-Rigó László püspök szándéka, hogy a hangverseny több legyen reprezentációnál. Köszöntőjében mondta: a szeged-csanádi egyházmegye barátai, együttműködő partnerei, a városi, megyei szervezetek, intézmények vezetői, tagjai részére egy sajátságos köszönetnyilvánítás ez fáradozásukért, szellemi támogatásukért, közfeladatok ellátásáért, amit eddig hűségbizonylatként tapasztalt az egyházmegye.

Valaki egyszer azt írta: „Markoljátok fenn az eget, és megkötitek a fövenyt lenn.” Ez jutott eszébe a krónikásnak, amikor hallván az imákat meg a muzsikát, az értékek egyértelmű fölényére gondolt, melyet a főpásztor többször hangsúlyozott. Robert Christian Bachmann főiskolai tanár és zeneszerző magyar népzenei ihletésű új műve, az Epitáfium, valamint Corelli, Vivaldi és Biber szerzeményei nemzetek közötti rokonságról tanúskodtak a keresztény értékvonalak mentén. Hogy a teológiának is van zenéje, a hangverseny bizonyította. És azok a muzsikusok, akik a múlt évben alakult Szent Gellért Akadémia részvevőiként élményt adóan muzsikáltak – Yoon Kuk Lee koreai karmester vezényletével. (Valamennyien Salzburgból érkeztek – különböző nemzetek tagjai.)

Megtáruló szép kapu

 

A szegedi dóm felújított főkapuján vonulhatott január 10- én a hívők sereglete, Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, a püspöki konferencia több tagja, valamint a határon túli szomszédos egyházmegyék főpásztorai a fényben ragyogó székesegyházba, miután a szegedi szimfonikusok fúvósai ünnepi jelet adtak. Határon innen és túli apostolutódok, az egyházmegye papsága mondták a napközi zsolozsmát, és ismét felhangzott egy Bachmann-mű. Juliusz Janusz szentelte meg a kapubélletet s a bronzkaput.

A kapu tavaly sérült meg: 2007. december 27-én az előtte álló betlehemet barbárok felgyújtották. Megsérült, füstös-sötétté vált kő és bronz, égett sebet kapott. Képe ez is az egyháznak – kétezer év óta. De csak azért, hogy megújuljon… Kovács Jenő főrestaurátor és munkatársai éjjel-nappal dolgoztak, hogy a kapu vízkeresztre megnyíljék. A kapu költségeit a Generali Biztosító állta.

„Aggodalommal és reménnyel tekintünk a jövőbe” – mondotta az apostoli nuncius. – A remény jelei közül az egyik lehet a dóm méltóan felújított főkapujának a megáldása. Az áldó imádság Jézus Krisztusra emlékeztet bennünket, aki a kapu, aki az üdvösségre és a bőségben lévő életre vezet bennünket. Ő a jó pásztor, aki megvéd a farkasoktól, az élet veszélyeitől. Ezért és így fontos, hogy az emberek találkozzanak az életükben Jézussal, rátaláljanak a helyes kapura, hogy megtalálják a helyes utat, és megtalálják a biztos menedéket. Amikor bejövünk egy templomba, rögtön nagyobb biztonságban érezzük magunkat, otthon érezzük magunkat. Ezért a templomok kapuit a remény kapuinak is nevezhetjük. II. János Pál pápa írt egy könyvet Átlépni a remény küszöbén címmel. Ebben a könyvben azt elemzi, amire a pontifikátusának kezdetén hívta meg az embereket: „Ne féljetek, ne féljetek Krisztustól, nyissátok ki a kapukat Krisztusnak, a Megváltónak.” Az ember nem félhet, mert Isten megváltotta. Ezért kell megnyitnunk életünk kapuját Krisztus előtt.”

Ugyanúgy meg kell újítanunk személyes életünket, amint nagy gonddal felújították a püspöki hivatal és a szeminárium épületeit is. Ezek a munkák is az egyházért és az emberért történő gondoskodás jelei, mert hatékonyabbá teszik a mi apostoli munkánkat – zárta beszédét Juliusz Janusz. A kapu ünnepélyes megáldását követően szenteltvíz hullott az ugyancsak új fényben megragyogó papnevelőre, a kápolnára – ahol Törley Mária Madonna-szobra áll – s az egyházmegyei hivatal helyiségeire is. Az ünnepség után beszélgettem Kiss-Rigó László főpásztorral.

Mit jelent az új kaputárulkozás?

– Folytonosan a székesegyház nyitottságát. Ettől kezdve mindenkinek ingyenes a belépés, a látogatás.

Csanád Béla pap költő írta egyszer a Dóm térre gondolva: „… van időd felmérni mindent, gonddal, tervszerűen…”

– Értem a célzást. Nem tétlenkedünk. Egyházmegyénkben most fejeződik be a lökösházi templom építése, új úrhajlék épül Bakson, Békéssámsonon, Nagylakon. A munkálatok idén kezdődnek. A segítséget érezzük, köszönjük.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .