A Magyar Nemzet januárban meghalt munkatársa, Szarka Ágota egyike volt azoknak a fogyatkozó számú, napilapnál dolgozó napszámosoknak, kiknek írásai miatt még ma, ezekben a csüggesztő, önigazoló és hamistanúzó időkben is érdemes napilapot venni a kezünkbe. Ő nem vonult értelmiségi elefántcsonttoronyba, sőt önként vállalt munkája naponta vitte a frontvonalba. Olyan újságírót vesztettünk el Szarka Ágota korai halálával, akit különösen izgatott az elesettek sorsa, aki tevőlegesen küzdött a létkorlátozás minden formája ellen. – Egyéb megfontolások nélkül. Legyen az sértő privatizáció, a jogvédelem számos formája vagy éppen a ferences Böjte Csaba és mások „társadalmi hézagban” végzett embermentő, karitatív munkája. Példaképévé vált a magyarság megmaradásáért, ápolásáért végzett sajtótisztességnek. Az egész magyar nemzet beletartozott a látómezejébe. Mindannyiunkat annak nagybetűs tagjaként látott. Mélyen elkötelezett életével egy igazságosabb és testvériesebb világért dolgozott. Jutalma nem maradhat el.
