A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. A festmények már az elkészülést követő évben átnedvesedtek, Aba-Novák pedig ingyen újrafestette őket egy kötényfalra.
A Martsa-műteremház mindig szolgál különleges élményekkel. A már megszokott szürke és kopott József utca rejtett zugában színes Aba-Novák-freskók várnak új életükre. M. Szűcs Ilona egykori lakásában rendezték be a restaurátor-műhelyt Józsefváros e kis oázisában. Martsa Piroska, aki édesapja műtermeit és lakóházát rendben tartja és üzemelteti, barátságosan fogad a bejáratnál. „Jöjjön csak – mondja –, már vártuk.” Az előszobában Verebes Dóra festő-restaurátor művész, falképek, freskók avatott szakértője szintén rám vár. Művészi rendetlenségben, eredeti berendezésével maradt meg Ilona néni kis lakása. Régi barna bútorok, tálalószekrény, népi tányérok és szépen festett korsók között foglalnak helyet a Dömötör-torony Aba-Novákképeinek darabjai.
A két belső, nagynak nem mondható szobában középen, asztalokon foglalnak helyet a freskótöredékek, részletek. Vezető festő-restaurátoruk elmondja: „A szegedi Dömötör-torony méretei megfelelnek egy átlagos középkori torony méreteinek. Ez egy négyszer négy méteres tér, a magassága sincs egészen négy méter. 1924-ben találták meg a román stílusú tornyot, amelynek belső falaira Jézus és Vajk megkeresztelését, Árpád-házi magyar szenteket, és a Szent Gellért megkereszteli a pogány magyarokat című képeket festette Aba-Novák Vilmos 1931- ben. A szponzorok is megjelennek a falakon, és Aba-Novák önmagát is megörökítette. Az egyik falfülkében pedig talán a manapság kevésbé ismert Szent Dömötör képe helyezkedik el. A Tisza közelsége miatt borzasztó nagy a talajvíz. Az 1960-as évek óta rendszeresen ázik a fal. Már a nyolcvanas években restaurálni kellett. Majd 1996-ra újra felázott az egész, és akkor leválasztották a Szent Dömötör képet, majd 2012-ben két méter magasságig a többit is, onnan a Móra Ferenc Múzeumba kerültek.
Aba-Novák először egy gipsz alapozású szekkót festett a toronyba. Másodjára már freskót készített, ez mégiscsak időtállóbb a szekkónál.” S hogyan zajlik a restaurálás? „Bonyolult művelet – hallhatjuk tovább a szakembert. – Először előkészítik a falat, gézanyaggal leragasztják több rétegben. Freskót leszedni kétféleképpen lehet: »húsában« és »bőrében«. Az első esetben csak a festék jön le, a másik esetben a vakolatból is leválik valamennyi.” A restaurálás folyamán azt, ami nagyon elpusztult, nem rekonstruálják, nem lenne etikus, vakolatszínnel kezelik, mintha fal lenne. „A zavaró hiányokat kiegészítjük, ami túl nagy rekonstrukciót igényelne, azt nem.” A rekonstrukció során injektálták a tornyot, és így a talajvizet már nem engedi át. Mindenképpen száraz helyre van szükség, a restaurált képeket tizenhatos polikarbonát lemezre erősítik fel, rugós csavarozással. A restaurálás célja a konzerválás, hogy semmiképpen ne pusztuljon tovább a műalkotás. „Úgynevezett megkülönböztető retust alkalmaznak a restaurátorok – mondja Verebes Dóra. – Egymás mellé húzott finom vonalakkal vagy pontokkal jelzik a kiegészítéseket, távolról nem látszanak, csak ha közel megyünk a képekhez.” A festmények többi részét a helyszínen letisztítják, a régi retusokat felújítják, hiszen változtak az anyagok a nyolcvanas évek óta. Szent Dömötör képe polisztirol habra van felültetve, 1996-ban került rá. Fontos szempont az is, hogy minél könnyebb legyen a visszakerülő freskó, és megfelelő állapotú falra kell majd felragasztani. Nagyon fontos az állandó klíma és nedvességtartalom.
Nincs is nagyszerűbb dolog azt látni egy műterem közelségében, amikor megújulnak páratlan kulturális értékeket hordozó műalkotásaink. Megőrizni, konzerválni mindent, ami arra érdemes, kis hazánknak a történelem viharai során sajnos elpusztult sok értéke közül. Így aztán az avatott kezek által restaurált mesterművek újra régi fényükben ragyoghatnak a látogatók legnagyobb örömére.
Fotó: Mészáros Ákos
