„Scientia amabilis”

Kereszty Zoltán korábbi, ugyancsak a bibliai növényekről szóló, mértékadó könyve után most botanikus kerti kolléganője, Fráter Erzsébet lepte meg a Szentírás és a növényvilág barátait egy azonos témájú és szellemiségű remekművel. A tudós keresztyén szerző, a vácrátóti botanikus kert munkatársa a következő, konfesszionális erejű szavakkal vezeti be a neves teológusok – például Szűcs Ferenc professzor – szakmai támogatásával készült munkáját: „Isten nagy ajándéka az életemben a hivatásom. Botanikus vagyok, és a növényekkel való foglalatosság rendkívül örömteli dolog. Carl Linné, a XVIII. századi nagy természettudós és rendszerező is úgy írt róla, hogy „Scientia amabilis” (szeretetre méltó tudomány). Nem készültem mindig botanikusnak, de Isten a kellő időben beleszólt az életembe, és egy botanikus kertbe vezetett.”
Ennek a nem mindennapian gazdag gyűjteménynek, a bibliai flóra finoman megkomponált szövegű és gyönyörűen illusztrált kincsestárának nem is lehetne más a mottója, mint az 1Kor 3,7: „Úgyhogy az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja.” A kötet különleges többlete, hogy egy-egy növény pontos, tárgyszerű botanikai leírásához minden esetben vonatkozó igehelyek is társulnak, megkülönböztetésül kékkel szedve. A jó illatú nárdus leírásából így természetesen nem hiányozhatnak ezek az Énekek énekéből vett költői szépségű sorok: „Ha a király az asztalnál ül, nárdusom árasztja illatát…” (Én 1,12)
A Biblia növényei cím nem azt jelenti, hogy kizárólag a Szentföldön termő növények könyve ez, hiszen a biblikusan csengő nevű golgotavirág például nem Izrael földjéről, hanem Dél-Amerikából származik. A kötet hatalmas tudású, nagycsaládos és olvasóit anyaszívűen tanító szerzőjének külön ajándékai számunkra a piros keretben megjelenő miniatűr esszék, amelyek az égő csipkebokor történetétől a töviskorona leírásáig, vagy éppen Haynald Lajos XIX. századi botanikus bíboros munkásságának rövid bemutatásáig számtalan érdekességgel szolgálnak. A Biblia növényeinek felhasználási körei és lehetőségei szinte végtelenek: teológusok, laikus bibliaolvasók, a növények világának barátai és ismerői egyaránt nagy örömmel, haszonnal és hálával forgathatják. Továbbá mindazok a diákok és felkészítő tanárok, akik részt vesznek Csurgón a református középiskolák rangos természettudományi versenyeinek egyikén, Csokonai egykori „első somogyi oskolájában”.
Mi több – elnézést ezért a kis szakmai hazabeszélésért –, még a XVII. századi puritán művek elemzését is megkönnyítheti ez a kettős küldetésű herbárium, hiszen e változatos szövegű hitépítő munkákban nagyon gyakoriak a bibliai flórára utaló metaforák!

(Fráter Erzsébet: A Biblia növényei, Scolar Kiadó, Budapest, 2017)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.