A szent pap szavai szíven találnak, megindítanak, a lélek mélyére hatolnak, és csodálatos módon átalakítanak. Ezek a szavak a kegyelemből, imából és vezeklésből születnek, tele vannak Isten erejével. A tudás segít, a természetes tehetség szükséges, de életszentség nélkül többé-kevésbé „pengő cimbalom, zengő érc” (1Kor 13,1) vagyunk!
Minden nap ugyanazokkal az elfoglaltságokkal jár: fennköltek, de egyhangúak és gyakran fárasztók. Óvakodjatok a megszokástól! Vigyázzatok, hogy a Mester ne váljék kezetek között közönséges ,,valamivé”. Ügyeljetek, hogy ne vesszen ki belőletek a sokatmondó tisztelet a szegények és a betegek iránt; vigyázzatok, hogy ne unjátok meg a gyermekeket és ne utáljátok meg a bűnösöket. Vigyázzatok: ne tekintsétek mesterségnek a papságot! Maradjatok szilárdak elhatározásotokban, hogy az üdvösségre törekedtek. Tartsatok ki a szűk úton! Amint előrehaladtok, egymás után jönnek a keresztek: félreértések, ellenségeskedések, gúny, lelki szárazság és elhagyatottság. A keresztek alatt is megőrzitek legalább reményeteket és bizalmatokat, és ez elég, amíg idelenn vagyunk. Testvérek, emlékeztessétek egymást arra, hogy Mesterünk a rejtett életet szerette: harminchárom évből harmincat töltött így! Nem a tevékenység a pap fő erénye, hanem az alázat. Jelszavunk legyen: Kegyelem nélkül semmi sem vagyok. Ne csak mondjátok, hanem gondoljatok is erre, amikor prédikáltok, gyóntattok, amikor beszéltek a hívekkel. Az alázat azt jelenti, hogy csak Isten elismerésére törekszünk.
Ne hagyjuk, hogy üres szavak vagy szép lelkigyakorlatos jó feltételek elvakítsanak minket! Testvéreim, Krisztus szenvedett! Ha szent és gyümölcshozó papok akarunk lenni, akkor fogadjunk el minden viszontagságot, ellenkezést, minden betegséget, külső és belső megpróbáltatást, úgy, mint a kereszt igaz barátai. A kereszt üdvösség, nekünk és a lelkeknek. Az életszentség folytonos éberséget, valamint szigorú összeszedettséget kíván, hogy megérezhessük és követhessük az isteni kegyelem működését. Az életszentség nyugodt Istenre hagyatkozás; az életszentség mindent megkövetel, mégpedig mindent mértékkel, szerényen és határozottan. Egyenként sorra vehetnénk a személyeket, szokásokat és a tárgyakat, amelyek az életszentség útján akadályt jelenthetnek számunkra, mégis Szent Pállal elmondhatjuk: A tevékeny élet nemcsak harcot, de győzelmet és vigaszt is kínál (Róm 8,39). Mária szolgái vagytok, tulajdona és kincse. Az Égi Édesanya kezébe vette az ügyeteket. Bajban vagytok, veszélyben forogtok? Testvéreim, szeressétek Máriát! Irgalmasság Anyja, nevelj új papokat, tüzes szívűeket, akik lángba borítják ezt a hideg és kiszáradt világot, és adj nekik új nyelvet, amely szívhez szól, és megindítja az elfásult lelkeket! Nevelj szent papokat, akik a kegyelemből élnek, és annak legenyhébb érintésére is szárnyra kelnek. Nevelj egyszerű és alázatos papokat, olyanokat, amilyenek az apostolok voltak, akik ismét felizzítják az evangéliumi tökéletesség tüzét a pásztorok és hívek között!
