Reményünk oka: Isten igazmondó és hűséges
Fotó: Thaler Tamás

 

A szentmise elején Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek köszöntötte a jelenlévőket, köztük kiemelten a szertartás főcelebránsának meghívott Udvardy György pécsi megyéspüspököt. „Öröm számunkra, hogy más egyházmegye vezetője is eljön hozzánk, ezzel is felhívva a figyelmet az ünnep jelentőségére” – mondta az érsek.
Udvardy György megköszönte Bábel Balázsnak – úgy is, mint a Pécsi Egyházmegye metropolitájának – a meghívást, a testvéri gesztust. Hangsúlyozta, „mindannyiunk szívében öröm van, hiszen a jövőt ünnepeljük, mert a mennybe felvett Nagyboldogasszony a jövőt jelenti számunkra, és ez a mindennapi döntéseinkben is meghatározó erejű”, majd kérte a Magyarok Nagyasszonya oltalmát, támogatását nemzetünk minden tagjára.
Homíliájában a pécsi püspök arról beszélt, hogy Mária Istennel való kapcsolatának minden elemét egybefoglalja a következő evangéliumi mondat: „Boldog, aki hitt annak beteljesülésében, amit az Úr mondott neki” (Lk 1,45). „Máriára ugyanis úgy tekintünk, mint az isteni erények, a hit, a remény és a szeretet asszonyára – emelte ki a szónok. – Üdvtörténeti ajándék ő, mással össze nem hasonlítható, mégis modellje, példája minden keresztény embernek. Követni akarjuk őt, és anyai pártfogását is kérhetjük. Mária testestül-lelkestül felvitetett abba a dicsőségbe, ami keresztségünk révén már a miénk, de teljességében ott, Istennél lesz számunkra ajándék.”
A pécsi főpásztor arról is beszélt, hogy minden ünnep Isten ajándéka, ami által tágítani akarja a lelkünket, örömet akar adni, és arra indít, hogy sokkal nagyobb szeretettel éljünk.
A keresztény ember hitének rendíthetetlen alapja Isten, aki hűséges és igazmondó, ezért bízhatunk ígéreteiben – fejtette ki a Zsidókhoz írt levél újszövetségi üzenetére utalva a püspök. „Ez a hit a mindennapok küzdelmeiben gazdagodik, amikor is a döntéseinkben, értékválasztásaink során Krisztushoz ragaszkodunk, annak ellenére, hogy megtapasztaljuk a napi gondokat, az értelmetlennek tűnő fáradozásokat, a világban tapasztalható igazságtalanságot.”
Erősítse meg hitünket a mostani ünnep, és bátorítson arra, hogy ismerjük meg az Atyát. Imádságainkban sokszor olyan Istenhez imádkozunk, akivel a magunk félelmeit, megoldásait akarjuk igazolni – ez nem ő. Krisztusban nem ezt az Atyát ismerhetjük meg. A vele való igaz kapcsolat megéléséhez szükségünk van az istenismeretben, az imádságban való fejlődésre; olvasnunk kell Isten igéjét, és részt kell vennünk a szentségi életben – szögezte le Udvardy György.
Sok esetben gyengének bizonyulunk a hétköznapokban. Azt mondogatjuk magunknak, hogy a szűkebb közösségben vagy a társadalomban lévő bajok nem érintenek minket; felszínessé válunk, hazug mondatokat, életvitelt engedélyezünk magunknak vagy a családunknak, így veszélyeztetjük a hitünket. Ez gyengít minket. Azt mondogatjuk, hogy rohanó világban élünk, sok mindennek meg kell felelnünk, alig van időnk… Ferenc pápa arra int: már nem te írod a naptárodat, hanem a világ rohanása, értéktelenségei befolyásolnak. Vessük ki az életünkből azt, ami értéktelen! – figyelmeztetett a püspök.
Tekintsünk Máriára, aki Isten Fiát hordozta, és ezzel új istentapasztalatra tett szert. Erről szól a Magnificat, amelyben ezt el is mondja. Ez a tapasztalat a világ keretein túlmutató reménységet adott neki, megerősítette őt Isten hűsége és igazmondó volta. S ez hogyan vonatkozik ránk? Gondoljunk csak a házastársi hűségben kimondott igenre. Mi van, ha becsapottnak érezzük magunkat a kapcsolatban, ha elvész a szó szentsége, és felvetődik a kérdés: miért is maradjak hűséges? Lássuk be, hogy ez csupán a mi értelmi megfontolásunk. A hitben, a reményben élés azt jelenti, hogy a reménységem akkor is igaz, amikor a kereszt értelmetlensége, botránya érinti a családomat! – tette hozzá a szónok.
Reménységem az, hogy Isten akarja, minden ember üdvözüljön. Mária is reménykedett, nagypéntek és nagyszombat némaságának idején is. Reménye az volt, hogy Isten igazmondó és hűséges. És erre a reményre van szüksége a világnak! Nekünk is reménykednünk kell az igazmondó és hűséges Istenben, nem pedig a jócselekedeteinkben vagy a megpróbált hitünkben – hangsúlyozta a pécsi főpásztor, és rámutatott: tudjuk, hogy Mária számára ünneppé vált húsvét vasárnapja, amikor Fia életre kelt.
Isten olyan, mint a szikla, nem mozdul el, és olyan, mint az anya, aki együtt érez a magzatával, hűségesen hordozza őt – folytatta a püspök. – Az Úr nem vonja vissza hűségét, nem mondja azt, hogy „Számtalanszor segítettelek, figyelmeztettelek, most már elég volt!”; Isten nem ilyen, Ő odaadta az egyszülött Fiát értem, értünk, hogy hozzá mint Atyához fordulhassunk. Nézzük a kereszt tövében Máriát, karjaiban Fiával, gondoljunk arra, ami az életünkben sérült, halott, töredékes – higgyük el, Isten képes azt újjáteremteni! Mária boldog, mert hitt annak beteljesülésében, amit az Úr mondott neki. Reméljük, hogy ez a boldogság, ez a beteljesedés nekünk is osztályrészünk lehet! Közel érezhetjük magunkhoz a Szent Szüzet, hiszen ott van nála népünk sorsa, jövőnk, reménységünk. Kérjük az ő oltalmát nemzetünkre, önmagunkra! – zárta beszédét Udvardy György püspök.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..