Rejtett kincseink

Volt időszak – a korai középkortól –, amikor a kultúra jelenléte kizárólag az egyházhoz kötődött: iskolákat tartott fenn, s egyházi megrendelésre születtek a legjelentősebb építészeti, képzőművészeti, zenei és irodalmi alkotások, amelyek elsősorban vallásos témákat dolgoztak fel. A XXI. században nem kizárólagos kultúrahordozó az egyház, nem is kíván az lenni. A technika és a tudomány fejlődése annyira felgyorsult, hogy az egyház – életének keretei között – inkább alkalmazni szeretné a kulturális kincseket. Új lehetőségek is nyíltak: megjelent a média az egyház kultúrájában. Szeretnénk azt a helyet elfoglalni a kulturális életben, amely minket megillet, illetve amelyre alkalmasnak tartjuk magunkat – fogalmazott Löffler Erzsébet, az Érseki Gyűjteményi Központ és a Főegyházmegyei Könyvtár igazgatónője. Katona István püspök szentmisével nyitotta meg a Magyar Katolikus Kultúra Napjait az egri főszékesegyházban szeptember 15-én. A szentmisén Kodály Zoltán Magyar Miséje hangzott fel, a vámosgyörki egyházközség kórusának közreműködésével. A megnyitót követően idegenvezető mutatta be a bazilikát az érdeklődőknek. Nyitott könyvtár címmel olyan ritkaságokat mutattak be a főegyházmegyei könyvtárban, amelyek egyébként nem állíthatók ki műtárgyvédelmi okokból. Látható volt többek között az 1417-ben keletkezett Dante-kódex, az Isteni színjáték latin nyelvű fordítása, Verancsics Antal prefációs könyve, amely 1563-ban keletkezett, vagy az 1394-ből származó miskolci Missale-kódex. Ősnyomtatványok mellett nagy érdeklődésre tartott számot a Barkóczy-album, amely a székesegyház oltáregyletének névsorát tartalmazza, köztük Mária Terézia és családtagjainak aláírását. A királynő portréjának hátterében az 1757-es kolini, Mária Terézia egyetlen győztes csatájának ábrázolása látható. A hetven éves Fejér István fotográfus húsz éve járja Erdélyt és a csíksomlyói búcsút. Itt készült fotóiból szeptember 16-án nyílt kiállítás, Elindultam szép hazámba címmel. A fotók október 7-ig tekinthetők meg a Keresztény Ifjúsági Klubban.

Egyház és kultúra címmel szakmai konferenciát rendeztek a Hittudományi Főiskolán szeptember 17- én, amelynek keretében Dolhai Lajos rektor az egri teológiai oktatás történetéről, Buda Péter egyháztörténész Oláh Miklós reneszánsz főpapról, Kiss Péter levéltáros pedig Eger irodalmi életéről beszélt A magyar Athén, avagy a kis magyar Róma címmel. Cs. Varga István irodalomtörténész a ferences lelkiség megnyilvánulásairól értekezett a XIX-XX. századi magyar költészetben. Lehetőség nyílt továbbá az Érseki Gyűjteményi Központ és az érseki palota ingyenes meglátogatására is. A gyöngyösi Szent Bertalan Kincstár szeptember 17-én ugyancsak térítésmentes nyílt napot tartott, Juhász Ferenc, a kincstár igazgatójának tárlatvezetésével. A páratlan értékű és különös sorsú liturgikus tárgyak, illetve ötvös remekművek közül kiemelkednek a reneszánsz korból való filigrános-bőrtűs kelyhek. Az egyházmegye más templomaiban szeptember 16-án tartottak Nyitott templomok éjszakáját, ahol az adott szakrális hely művészi értékeiről, liturgikus szerepéről hallottak az érdeklődők.

Szólj hozzá!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.