A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet hatalomra jutása a Közel-Kelet bizonyos területein sajnos azt is jelentette, hogy egyes rendkívül értékes kéziratokat és műemlékeket talán végleg elvesztett az emberiség. Egy amerikai bencés szerzetes azonban mindent megtesz azért, hogy ne így legyen.
Columba Stewart vezeti a collegeville-i székhelyű Hill Múzeum és Kézirattár (Hill Museum & Manuscript Library) intézményét, amely valójában egy alapítvány. A szervezet veszélyeztetett kéziratokat őriz meg mikrofilmen és digitálisan. Ez idáig mintegy száznegyvenezer teljes kéziratot – több mint ötvenmillió kézzel írott oldalt – mentettek meg az enyészettől.
Bár sokan nem gondolnák, hogy éppen egy szerzetes a legmegfelelőbb személy arra, hogy olyan veszélyes területeken tevékenykedjen, mint Irak vagy Szíria, valójában mégis ez az igazság: ő a megfelelő ember erre a feladatra. Amint a The Atlantic amerikai magazin internetes oldala írja: a számtalan szenvedést és üldöztetést átélt helyiek rendkívül gyanakvóak az idegenekkel, különösen a nyugatiakkal szemben. Azzal azonban mindannyian tisztában vannak, hogy a bencések számára rendkívül fontosak a tudományok, és szívükön viselik a kéziratok sorsát.
„Az, hogy szerzetes vagyok, egy külön kategóriát jelent az emberek szemében. Tudják, hogy nem egy nagy céget vagy egy imperialista kulturális ügynökséget képviselek” – nyilatkozta Columba Stewart. A Hill Múzeum és Kézirattár egyik alapelve és törekvése, hogy helyi lakosokat képezzen ki a kéziratokkal kapcsolatos feladatok elvégzésére. „Kézzel soha nem érünk hozzá a kéziratokhoz – szögezi le Stewart a The Atlantic portálján megjelent írásban. – A helyiek végzik el a gyakorlati munkát, és fizetést is kapnak érte. Büszkék a munkájukra, s azt mondhatják: »Ezt mi csináltuk« – és ez igaz is.”
Amikor Columba Stewart először keresett fel egy szíriai keresztény kolostort 2011-ben, a szerzetesek látták: itt a lehetőség, hogy megmentsék a történelmüket. Szíriában és Irakban egyaránt rengeteg kereszténynek kellett elhagynia az otthonát; kulturális és vallási identitásukat részben kézirataik őrzik. „Ezeket a könyveket a mi szent atyáink hagyták ránk” – hangsúlyozta Shimon Çan, a hatvanöt éves könyvtáros, kalligráfus, a jeruzsálemi Szent Márk szír ortodox monostor amanuensise (írnoka, iratmásolója), a digitalizációs projekt egyik legfőbb támogatója.
2013-ban kezdtek muszlim kéziratokkal foglalkozni. Eddig több mint háromszázezer dokumentumot fotóztak le. Abból a hatezer eredeti kéziratból, amelyet a Hill Múzeum Irakban digitalizált, az Iszlám Állam előretörésével mintegy kétezer megsemmisült. A szíriai kéziratokkal valószínűleg hasonló a helyzet.
Stewart arról beszélt a The Atlantic riportjában, hogy azt reméli, a digitalizáció a keresztények és a muszlimok közötti jobb megértést is szolgálja majd. „Ha nem találunk mélyebb rokonságot, akkor megragadunk a felszíni különbségeknél. Akkor továbbra is félni fogunk egymástól, és gyanakodni fogunk egymásra” – figyelmeztetett a bencés szerzetes a The Atlantic magazin online felületén megjelent írásban. Az együttélés „nem mindig volt könnyű a múltban sem, de ha ismereteket szerzünk azoknak a helyeknek a történetéről, ahol (keresztények és muszlimok) laktak együtt, talán megtanulunk együtt élni.”
Forrás és fotó: Aleteia.org
