Az egykori esztergomi ferences diák egyetemista korában két évet töltött a damaszkuszi egyetem régészeti tanszékén. 2000-ben már Damaszkuszban is dolgozott a keleti kapu környéki ásatáson. Ennek a bejáratnak a kövei arról híresek, hogy bizonyítottan „láthatták”, amint Sault látomása után behozzák a városba, ugyanis ez az építmény már állt akkoriban.
A magyar régész 2003-ban már önálló ásatást vezetett. A szíriai magyar régészcsoport tagjai (diákok, PhD-hallgatók) évek óta foglalkoznak terepbejárással. Ami azt jelenti, hogy bebarangolják a hegyvidéket és a tengerparti dombságot, miközben megkísérlik megkeresni és leírni azokat a történelmileg, régészetileg fontos helyeket, amelyekkel még senki sem foglalkozott. – Számunkra különösen a kora keresztény időszaknak az emléke jelentős – mondja Major Balázs. Ekkor hihetetlenül fejlett civilizáció virágzott Szíriában (a Krisztus utáni III. századtól a VII. századig). Volt olyan ásatási idény 2006-ban, amikor mindössze húsz négyzetkilométeren tizennyolc települést találtunk templomokkal, villákkal, kolostorokkal.
A mostani lakosság is tud kora keresztény gyökereiről. Itt találhatók a legnagyobb keresztes várak is. A magyar kutatók Margat várában megtalálták a Szentföld legnagyobb keresztes falfestményét. A kép egy óriási pokoljelenetet tár elénk, amelyet egy nyugat-európai mester készített. Ez a kápolna déli falán van, a kápolna északi oldalán pedig megtalálták a mennyországot ábrázoló alkotást is. Így a kápolna lekicsinyítve tárja elénk a középkor világképét és univerzumát.
Margat a Szentföld legnagyobb vára, amely nem pusztán egyszerű erődítmény, de egy egész középkori várost is magában foglal. A johannita lovagrend a középkori Európa egyik legnagyobb nemzetközi szervezete volt, csakúgy, mint a templomosok. Elsősorban betegápoló rendként voltak ismertek. A johanniták a középkor egyik legfejlettebb betegápoló intézmény rendszerét tartották fönn. II. András királyunk jelentős adománnyal támogatta Margat várát.
