Pozsonyi mustra

Ez a többnyelvűség a Szlovák Nemzeti Galériában is megfigyelhető természetesen. Az esztergomi Keresztény Múzeum ismerői örömmel fedezhetik fel az állandó kiállításon „Panninink” párdarabját Szent Pál prédikációjában. A vízszintes elrendezésű festményen még a staffázsok is régi ismerősökként köszönnek vissza. A tizenkilencedik század kedvelői pedig Vandrák Károly korai, 1843-as Markó-másolatának örülhetnek. Vandrák az Itáliában letelepült festő barátja volt, akiről még portrét is rajzolt Markó – ezt is a Keresztény Múzeum grafikai gyűjteményében találjuk. S ha már megelégeltük a Markó-tevéket, a Rombauer-portrékat, a flamand, az angol vagy az itáliai iskolákat, akkor vár minket az időszaki kiállítás az új szárnyban. Sajnos ennek összekapcsolása az Esterházy-palotával problematikus, ráadásul egyik szárny bejárata sem kapott megfelelő építészeti hangsúlyt. A harmadik emeleten az idén százéves futuristák kamarakiállítását nézhetjük meg. A tárlat rendezője is születésnapos: a pozsonyi Olasz Intézet tíz éve alakult meg. A futuristákat Rudolf Uher követi – térben és időben egyaránt. A hatvanas években készült rajzai szobrokhoz készült tanulmányok, amelyekből többet ki is állítottak. A galéria nagy számban mutat be modern műveket: az új szárnyban két szinten, a régiben pedig két teremben. Ez utóbbiak érdekessége abban rejlik, hogy eddig a raktárakban rejtőztek, s most is csak a digitalizálás befejezéséig tekinthetők meg mindenfajta engedély nélkül. Mint látható, a palotáknak jó sorsuk van Pozsonyban: nagykövetségek, kormányhivatalok, múzeumok lakják. A Városi Galéria jelenleg a Mirbach- és a Pálffy-palota felett rendelkezik. Állandó kiállításukat is két részre osztották: az elsőben a barokk, a másodikban a klasszicista és a modern anyag kapott helyett. Az időszaki tárlatok közül a sèvres-i porcelánokat a Mirbach, Michael Rentz könyvillusztrációit, Matej Krén tükörfolyosóját s a budapesti Ludwig Múzeumban már önálló tárlattal szereplő Roman Ondák, illetve Németh Ilona munkáit a Pálffy-palota mutatja be.

A régészet kedvelőit a kelták a Pálffy-palotában, a rómaiak pedig a közeli Gerulatában (Rusovice/Oroszvár) várják. Sajnos most mind a dévényi, mind a pozsonyi várat felújítják. Ám az utóbbiban láthatunk egy kisebb tárlatot az 1935-ben megtalált kassai kincsből, amely összesen 3325 dukátból áll. Ez egy pap huszonkét évi jövedelmének felelt meg! Írásunk bevezetőjének három nyelvét a Régészeti Múzeum falszövegein láthatjuk viszont. Az intézmény, amely a magyar és a német kultúra múzeuma mellett kapott helyet, két időszaki tárlattal várja kedves Olvasóinkat. A longobárdokról és az avarokról, illetve a Dunáról szóló kiállítások koprodukcióban valósultak meg.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .