Fotó: Máthé Zoltán
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az átadón hangsúlyozta: a díjazott kiválasztása jelzi, hogy melyek a számunkra fontos értékek. Ez az érték a szabadság, amelyet Stanisław Dziwisz egész életével szolgált.
A miniszter úgy fogalmazott: „Kelet és Nyugat birodalmai között félúton időről időre szembesülni kell azzal, hogy a szabadság a legfontosabb értékeink egyike, és ára van, harcolni kell érte, meg kell tartani, élni kell érte és benne.” Balog Zoltán arra is kitért, hogy a hamis, embertelen ideológiákkal szembeni ellenállásban legfontosabb szövetségesünk a kereszténység – mint ahogyan az a megbékélésben és a kiengesztelődésben is –, és ez sehol máshol nem fogalmazódik meg olyan világosan, mint a Terror Házában, amelynek épületében papokat kínoztak a kommunizmus idején, és ahol külön emléket állítanak Mindszenty József bíborosnak.
Erdő Péter bíboros szerint Stanisław Dziwisz nagy történelmi események tanúja, nagy lelki történések hordozója. „Részese annak a csodának, amely nem kis mértékben Szent II. János Pál pápa tevékenysége alapján valósult meg: a vasfüggöny leomlásának, a közép-kelet-európai népek felszabadulásának a kommunista rendszer nyomása alól.” A bíboros felidézte: Stanisław Dziwisz egész eddigi papi élete Szent II. János Pál pápához kötődött. Pappá szentelése után nem sokkal, 1966 októberétől a krakkói érsek, Karol Wojtyła titkára lett, akit 1978-ban kétszer is elkísért a pápaválasztó konklávéra. A második utazás döntőnek bizonyult: Karol Wojtyła bíboros pápaként Rómában maradt, és vele maradt titkára is.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: a Petőfi-díj a szabadságról szól, amely minden közös jó forrása. A kitüntettetést Világi Oszkár, a MOL-csoport igazgatósági tagja adta át.
Stanisław Dziwisz a díjat magyarul is megköszönve arról beszélt, hogy a magyar és a lengyel nép sokszor támogatta egymást a történelem folyamán, és a jövőben is közösen kell dolgozniuk Európáért. Karol Wojtyła pápává választása, majd lengyelországi látogatása hatalmas reményt keltett az emberekben, és katalizátorként segítette a kommunizmus bukását. „A pápa fölszabadította az embereket a félelem alól, és ezért nagy árat fizetett” – mondta, utalva az 1981-es Szent Péter téri merényletre. Stanisław Dziwisz azt is felidézte, hogy a lengyel pápa előre látta: a kommunizmus bukása után nem lesz könnyű új rendet építeni az előző rend romjaira. Ezért is hangsúlyozta több alkalommal, hogy Európának keresztény gyökerei vannak, és ezt nem szabad elfelejtenie, hiszen a reményvesztés összefügg a keresztény gyökerek elvesztésével. A bíboros bejelentette, hogy az elismeréssel járó pénzjutalmat egy magyar emlékhely kialakítására fordítja a krakkói Szent II. János Pál pápa központban.
Köszöntőjében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt, 1989-ben még nem gondolta, hogy a későbbiekben a nyugat-európai keresztényellenesség le akarja vetetni a keresztet Szent II. János Pál pápa szobráról. „Mindez jelzi, hogy a pápa tanítása nemcsak a bolsevizmustól mentett meg, hanem arra is tanít, hogy meg kell védeni magunkat a most nyugatról fenyegető keresztényellenességtől is” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a régió azon kiemelkedő személyiségeit ismerik el, akik helytállásukkal, a szabadságért hozott áldozattal példát mutattak, és előremozdították a közös jó, a szabadság ügyét.
Forrás: MTI
