A római katolikusok legrégebbi és legjelentősebb hazai búcsújáró helye közel két és fél milliárd forint európai uniós támogatásban részesül. A ferencesek által gondozott kegyhely barokk kori kiépítése óta most először nyílik lehetőség nagyszabású fejlesztésre, amelynek során felszámolják a kommunista rendszer pusztításának maradványait, és a zarándokhelyet felkészítik a XXI. századi turizmus infrastrukturális és lelkipásztori igényeinek kielégítésére.
Októberben megkezdődik a XVIII. században épült templom és kolostor helyreállítása és korszerűsítése, a szűkös gyóntatóudvar kibővítése, a kút, a szabadtéri oltár és a búcsús tér rendezése. Ez utóbbi újdonsága lesz a Szent István ország-felajánlását ábrázoló mozaikkompozíció.
A kegyhely évről évre növekvő számú látogatóinak fogadására szálláshelyeket is kialakítanak. A projekt keretében megépül egy ötvenöt fős zarándokfogadó és lelkigyakorlatos ház egy- és kétágyas szobákkal, illetve egy száznyolc fő befogadására alkalmas zarándokszállás, amelyben hat–tizenöt ágyas szobákat alakítanak majd ki. A kegyhely százszemélyes rendezvényteremmel, múzeummal, étteremmel, turisztikai fogadóépülettel és kegytárgybolttal is gazdagodik.
Szentkút népszerűségének növekedését jelzi, hogy a szeptember 8-i Kisboldogasszony-búcsúra idén több mint tízezren zarándokoltak el a Mária-kegyhelyre. Kassától Pécsig a legkülönbözőbb településekről érkeztek a híveket szállító autóbuszok, a Mátra és a Cserhát környező településeiről pedig sokan gyalogosan tették meg az utat. Tizenöt pap szinte folyamatosan gyóntatott. Nagyszámú cigány zarándok is felkereste a búcsújáró helyet, sokan közülük hatalmas virágcsokrokkal kedveskedtek a Szűzanyának.
Mátraverebély-Szentkút szeptemberben még a megszokott keretek között fogadja a zarándokokat. Októbertől a munkálatok befejezéséig a búcsúkat és a vasárnapi miséket a szabadtéri oltárnál tartják majd, a felújítás alatt pedig a Szent István-bazilikában a szentkúti ferencesek rendszeres imaalkalmakra várják a híveket.
