A munkálatok során két fő szempontot igyekeztünk szem előtt tartani. Az egyik, hogy amit lehet, és amire forrásunk is van, azt lehetőség szerint az eredeti szépségében állítsuk helyre. Ezt leginkább a templom karzatának mellvédjén lévő képek restaurálásával sikerült megvalósítanunk, Springer Ferenc restaurátor munkájának köszönhetően. A másik szempont pedig az volt, hogy a helyreállítás során tegyük a templomot XXI. századivá, a korszerű fűtés, hangosítás, világítás révén váljon minél használhatóbbá az ideérkező zarándokok és lelkigyakorlatos csoportok számára.
Az idei munkálatok első ütemében a sekrestye felújítása készült el, majd a templom újravakolása, az építészeti elemek rekonstrukciója következett. A beltéri munkák kezdetén megújították az elektromos rendszert, majd Erdélyi Péter statikus vezetésével helyére emelték a megsüllyedt központi hevederívet, ami valóságos építészeti bravúrnak számít. Ezt követően újravakolták a belső falakat is, hogy a templom eredeti, barokk kori szépségében jelenjen meg. Szerencsés körülmény volt, és nagyban megkönnyítette a munkát, hogy a felújítás idejére át tudták adni a munkásoknak a templomot, s az átmeneti időszakban a közösség egy szükségkápolnát használt.
A felújítás megvalósulását az tette lehetővé, hogy a szalézi gondolat partnerre talált az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságában, így pályázatok útján elegendő anyagi támogatáshoz juthattunk. Mindemellett nem volt egyszerű dolgunk, hiszen a rendtársak és az alkalmazottak között nincs olyan személy, aki hivatásszerűen foglalkozna ezzel a területtel, és hozzáértő volna. Szerencsénkre ráakadtunk a Stúdió 100 Kft.-re mint kivitelezőre és Burits Oktávián kiváló építészre. Nem is maguk a munkálatok vontak maguk után számos időigényes, soron kívüli tennivalót, hanem a rengeteg papírmunka, a határidős engedélyeztetés, amit el kellett intézni. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy nagy jóindulattal voltak felénk az emberek, és sok segítséget kaptunk a hivatalokban. Persze így sem sikerült mindent megújítanunk – az oltárok csodálatos barokk szobrainak restaurálása már nem fért bele a költségkeretbe.
Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a templom megáldása után mondott beszédében hangsúlyozta: az Emberi Erőforrások Minisztériumában fontosnak tartották, hogy megújuljon, megszépüljön ez a hely, ezért nemzeti és uniós forrásból is áldoztak rá. Elmondta, hogy a kormány nem csak azért támogatja az ilyen és hasonló építkezéseket, hogy valamiféle elégtételt szolgáltasson azért, mert a korábbi hatalom elvette a rendtől jogos tulajdonát. Mindenekelőtt a jövő szempontjából tartja fontosnak az efféle fejlesztéseket, mert szükség van az olyan helyekre, ahol összeér az ég és a föld, ahol a világ zajától elvonulva megnyugvást talál az ember, és a csöndben meghallhatja a lélek szavát. Az ilyen helyeken a kereszt alatt olyan közösségek élnek és épülnek, amelyek kipróbált, maradandó és hiteles értékek alapján szerveződnek. Ezekre a közösségekre elengedhetetlenül szükség van Magyarország újjáépítéséhez, a társadalom újjászervezéséhez – mondta a helyettes államtitkár.
– Egy XVIII. századi templomról van szó. A szalézi rend sokkal fiatalabb, mint ez az istenháza: jövőre ünnepeljük az alapító, Bosco Szent János kétszázadik születésnapját – folytatta a tartományfőnök. – A templomot azáltal tudjuk leginkább szalézivá tenni, hogy használjuk. A magyar szalézi tartománynak ez az egyetlen műemlék temploma, ezért igyekszünk jó gazdái lenni az épületnek. A szentkereszti templom a rendtartomány magyarországi anyaháza, ide érkeztek meg százegy évvel ezelőtt az első magyar szaléziak. Ezért is öröm számunkra, hogy megtörténhetett ez a felújítás. Bízunk abban, hogy nagyon sok ifjúsági alkalomnak, lelkigyakorlatnak, animátorképzésnek, tábornak és más programnak lehet majd ez a templom lelki-szellemi központja.
Az alapvető felújítás befejeződött, de tervek, ötletek mindig vannak. Az Ars Sacra Fesztiválra egy kiállítás nyílik Szentkereszt történetéről, mert a szaléziak nagyon fontosnak tartják, hogy élővé tegyék Péliföldszentkeresztet az ideérkezők számára. Régóta gondolkodunk azon is – árulta el Béla atya –, hogy hol találhatnánk alkalmas helyet az Öröm útja (Via lucis) létrehozásához, amely tizenöt állomáson keresztül kíséri el a feltámadt Krisztust. A Szent Keresztre föltekintve a feltámadásra is gondolnunk kell.
Az újjászületéshez a rácsodálkozás és a hálaadás képességére van szükségünk. Észre kell venni a szépet, az igazit, és időt szánni rá. Természetesen ebben sokat segíthet egy megfelelő helyszín vagy egy külső körülmény, amelyben szimbolikusan kifejezésre juthatnak lelki törekvéseink. Így vagyunk mi, magyar szaléziak a péliföldszentkereszti kegytemplom felújításával. A frissen festett falak fehérsége kifejezi törekvésünket a lelki újjászületésre.
Fotó: Lengyel Erzsébet és Lengyel Ákos
