Fotó: Koprivanacz Kristóf
A főpásztor a szentbeszédében az Egyház apostoli arcáról elmélkedett. A következőket mondta: Jézusnak tizenkét apostola és hetvenkét tanítványa volt. Az Anyaszentegyház kezdettől fogva fontosnak tartotta, hogy meglegyen az apostolisága. A Hitvallásban azt imádkozzuk: hiszek az apostoli Anyaszentegyházban. Ez is azt jelzi, hogy a tizenkét tanítványra mint alapra épült az Egyház, és a folytonosság mindmáig megmaradt. A középkori templomok bejáratánál gyakran lehet látni a tizenkét apostolt kifaragva, annak kifejezéseként, hogy a tanítványok Jézus áldásával meghosszabbították küldetésüket, ők a mindenkori Egyház apostolai. Hogy miként valósuljon meg az Egyházban a folytonosság, arra példát mutat, hogy az apostolok az áruló Júdás helyére új apostolt választottak, mert a távozó helyét be kellett tölteni. Fontosnak tartották, hogy meglegyen a teljesség. Imádkoztak, és olyan valakit választottak, aki velük együtt járt az úton. Kézrátétellel felszentelték a szolgálatra. A mai papi hivatások szempontjából is fontos ez a tény. Egy pap legyen az egyházi közösség tagja, amikor pappá szentelik. Neofitákat, élményszerűen belépőket nem lehet felszentelni. A papot a közösségből választják, ahogyan Ágoston mondja: „Veletek keresztény vagyok, értetek püspök.” Mátyás beállt Júdás helyére, ezzel kiegészült a kör, s a folytonosság a mai napig megvan. Elengedhetetlen, hogy újak lépjenek a régiek helyére. Holnap temetjük egy papunkat, ám ma új papot szentelünk – fogalmazott a főpásztor. – Mátyásra hárult az a feladat, hogy betöltse az árulás miatt megüresedett helyet. Sokat kellett dolgoznia, hogy helyrehozza, amit Júdás elrontott. Gyakran előfordul, hogy valaki hűtlenné válik a papságában, ám a helyébe lép valaki más, aki helyrehozza a hibáit. 1845-ben elhagyta a szemináriumot egy nagy tehetségű papnövendék, Ernest Renan. Könyveivel a Katolikus Egyház nagy ellenségévé vált. Nem ismerte el Jézus természetfeletti származását, s ugyanígy a csodákat és a feltámadást is tagadta. Renan távozása napján azonban belépett a Katolikus Egyházba egy másik ember, aki legalább akkora tehetség volt, s most a szentté avatásra vár: Boldog John Henry Newman. És helyrehozta azt, amit a másik elrontott. A főpásztor elmondta, hogy Gyirán Péter a 72., akit Isten kegyelméből pappá szentelt érseki szolgálata húsz éve alatt. Rámutatott: Mátyás apostol feladata volt, hogy tanúságot tegyen a feltámadásról. A pap fő feladata is ez. A feltámadás nélkül lehetünk humanisták vagy szociális munkások, de az emberi élet értelmetlen marad. A feltámadás adja az élet és a hit örökre szóló értelmét. Van feltámadás, van örök élet! Az, hogy milyen hírnévre jutunk, nem számít. Csendes, alázatos munkásai legyünk Krisztusnak, ez a lényeg. Miért ünnepeljük a keresztet? – tette fel a kérdést a főszékesegyházban jelen lévő missziós kereszttel kapcsolatban a főpásztor. – Azért, mert fel nem fogható módon ez Isten szeretetének jele. Ahogy legszebb miseénekünk mondja: „Isten jó hírével közibénk jövén el, irgalmat prédikált nekünk (…), a kereszt üdvösség jele!” A kereszt utólag mindennek értelmet ad.
Bábel Balázs felhívta az újonnan szentelt pap figyelmét arra, hogy szolgálata során rengeteg szenvedéssel fog találkozni, de Krisztus értelmet ad a nehézségeknek. „És ott az örömhír, hogy van örök élet! Isten jó hírét közel kell vinnünk minden emberhez, s ebben a küldetésben mindhalálig ki is kell tartanunk!” – buzdította a főpásztor.
Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
