Papi lelkiség

A világháborút követően a sorozatnak más országokban kellett továbbélnie. Előbb Magyar Papi Egység, majd Szolgálat címmel jelent meg. Az utóbbi már nem csak papokhoz szólt, de fontos szerepet kaptak benne a papi lelkiséggel foglalkozó írások. A rendszerváltást követően, 1996-tól ugyan ismét megjelenhetett hazánkban, azonban csak a jezsuiták által szerkesztett Távlatok című folyóirat mellékleteként volt olvasható. 2006-tól ismét az eredeti címmel lát napvilágot a kiadvány, amely immár a XII. évfolyamában jár.
Az egyes tanulmányok nem egy téma köré csoportosulnak, hanem a papi lelkiség gazdagságát, sokféleségét szemléltetik. A kiadvány középpontjában az Isten által meghívott és küldött lelkipásztor áll. Az idei szám a szegények melletti elköteleződésről, a nőtlenség vállalásáról, a műveltség mélyítéséről, a tudás továbbadásáról, a szenvedések elviseléséről, a társadalmi jelenségek értelmezéséről és értékeléséről szól, valamint megemlíti az újonnan szentelt, illetve az elhunyt papok neveit is. A szerzők is sokféle látásmódot képviselnek: ­Ferenc pápától származik az első írás, amelyet a szegények első világnapja alkalmából fogalmazott meg. A folyóiratban helyet kapnak világi papok (Kuminetz ­Géza, Laurinyecz ­Mihály, Száraz László, Beran Ferenc, ­Fülöp Ákos), szerzetesek (Brückner Ákos OCist, ­Korzenszky ­Richárd OSB, ­Wettstein ­József SP), görögkatolikus (Oláh Miklós) és felvidéki lelkipásztor (Sztyahula László) írásai is.
Reméljük, hogy a kiadvány megerősítést ad a munkájukat végző lelkipásztoroknak, bátorítást jelent a fiataloknak, akiket Isten meghívó szeretete megérintett, és döntés előtt állnak, s végül figyelmesen és szeretettel olvassák azok a világiak is, akik felelősséget éreznek az értük fáradozó atyákért, és imádkoznak értük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.