A világháborút követően a sorozatnak más országokban kellett továbbélnie. Előbb Magyar Papi Egység, majd Szolgálat címmel jelent meg. Az utóbbi már nem csak papokhoz szólt, de fontos szerepet kaptak benne a papi lelkiséggel foglalkozó írások. A rendszerváltást követően, 1996-tól ugyan ismét megjelenhetett hazánkban, azonban csak a jezsuiták által szerkesztett Távlatok című folyóirat mellékleteként volt olvasható. 2006-tól ismét az eredeti címmel lát napvilágot a kiadvány, amely immár a XII. évfolyamában jár.
Az egyes tanulmányok nem egy téma köré csoportosulnak, hanem a papi lelkiség gazdagságát, sokféleségét szemléltetik. A kiadvány középpontjában az Isten által meghívott és küldött lelkipásztor áll. Az idei szám a szegények melletti elköteleződésről, a nőtlenség vállalásáról, a műveltség mélyítéséről, a tudás továbbadásáról, a szenvedések elviseléséről, a társadalmi jelenségek értelmezéséről és értékeléséről szól, valamint megemlíti az újonnan szentelt, illetve az elhunyt papok neveit is. A szerzők is sokféle látásmódot képviselnek: Ferenc pápától származik az első írás, amelyet a szegények első világnapja alkalmából fogalmazott meg. A folyóiratban helyet kapnak világi papok (Kuminetz Géza, Laurinyecz Mihály, Száraz László, Beran Ferenc, Fülöp Ákos), szerzetesek (Brückner Ákos OCist, Korzenszky Richárd OSB, Wettstein József SP), görögkatolikus (Oláh Miklós) és felvidéki lelkipásztor (Sztyahula László) írásai is.
Reméljük, hogy a kiadvány megerősítést ad a munkájukat végző lelkipásztoroknak, bátorítást jelent a fiataloknak, akiket Isten meghívó szeretete megérintett, és döntés előtt állnak, s végül figyelmesen és szeretettel olvassák azok a világiak is, akik felelősséget éreznek az értük fáradozó atyákért, és imádkoznak értük.
