Az amerikai katolikus egyháznak nagy szüksége van erre a reményre. A pedofíliabotrányok sorozata ugyanis nemcsak óriási anyagi veszteséget okozott az amerikai egyháznak, hanem sajnos hitelvesztést is. Nem a katolikus hívek körében, hanem az egyházon kívüli közvéleményben. A katolikusok többsége (nyolcvan százaléka) kiegyensúlyozott, nem rokonszenvez sem a konzervatív, sem a progresszív szélsőségekkel. A négyévenként választott püspökkari elnökségben most Francis E. George chicagói bíboros érsek személyében az Egyesült Államok egyik kiváló teológusa irányítja a helyi egyház hajóját, Tucson főpásztorával, Gerald F. Kicanasszal, aki hat évig volt a bíboros segédpüspöke Chicagóban.
A püspökök legfontosabb tennivalói: a (négyszáz tagú) püspöki konferencia munkamódszerének reformja, a korszerű hitoktatás súlypontjainak kidolgozása és az elnökválasztás előtt egy alapvető dokumentum összeállítása az egyház és politika viszonyáról. Foglalkoznak a papi és laikus egyházi szolgálat harmonikus megvalósításával, és az életkor szerinti hitoktatás módszertani kérdéseivel is. A család, a házasság, az élet védelme fogantatásától a természetes halálig Amerikában is nagy feladat és felelősség. Az iraki háború kérdésében a püspöki konferencia nemrég immár hatodik alkalommal nyilatkozott. Most „elfogadhatatlannak és tarthatatlannak” ítélték az iraki helyzetet, és követelték az amerikai csapatok fokozatos kivonását a térségből. Az elnökválasztás előtt esedékes pásztorlevelet már az új munkamódszer szerint készítették elő. A szerkesztőbizottság tervezetét a püspöki konferencia plénuma megvitatta és 221:4 arányban megszavazta. Ebben a politikai felelősségre hívják fel a hívő választópolgárok figyelmét. Az okosság erénye is hozzátartozik a helyesen alakított lelkiismerethez. Politikai és szociális téren más-más lehet a katolikusok véleménye, az élet védelmében azonban egységesnek kell lenniük. (Idetartoznak az abortusz, eutanázia, terrorizmus, génmanipuláció Amerikában különösen fontos és aktuális kérdései.) Ami a körvonalazódó elnökjelölteket illeti, nem teszik könnyűvé a lelkiismeretes katolikus hívő választási döntését. Kennedyig hagyományosan a demokrata párti elnökjelöltre szavaztak a katolikusok, azóta időnként a republikánus jelölt állt közelebb igényeikhez. Legutóbb George Bush volt a legtöbb katolikus szavazó jelöltje. XVI. Benedek pápa áprilisi amerikai útja természetesen nem érinti az elnökválasztás politikai aspektusait, de a lelkiismereti felelősséget, a hit és tudomány harmóniáját, a remény és szeretet üzenetét annál inkább.
